Nagyatád

Nagyatád Somogy megyében, a Balatontól 60 km-re fekszik, „Somogyország” fürdővárosaként is emlegetik.

Szép, gondozott, virágos parkok, hangulatos épületek, fürdők várják pihenni vágyó vendégeiket.

Megközelíthető a 68-as úton gépkocsival és távolsági busszal, valamint vonattal.

Nagyatád korán lakott település volt, nevének első írásos említése a 12. századból származik. Nevét az atya szóból eredeztetik, az Ata személynév is korán előfordult hazánkban.

A települést a Horka nevű törzs alapította a honfoglalás idején, de régészeti feltárások alapján már a római korban is lakott település volt.

A településnek a történelem során több tulajdonosa volt, a 14. században Erzsébet királyné, majd a Batthyány család tulajdonába került.

A török időkben szinte teljesen elnéptelenedett.

A török uralom megszűnését követően horvátok és vendek települtek be.

A 16. században Czindery Pál tulajdona volt, majd a 18. század első felében megjelentek a ferencesek.

A 18. század közepén ismét mezőváros lett, ezt követően is több tulajdonosa volt, míg végül Lelbach Keresztély birtoka lett.

A 19. század második felében nagyközség lett, és ezzel elindult a fejlődés útján.

Elkezdődött a városiasodás, üzletek, termelőüzemek, intézmények sora létesült.

A település életében mérföldkő volt a gyógyvíz, mely a 20. század első éveiben fúrások következtében tört fel a felszínre, ivó és fürdőkúrára egyaránt tökéletes.

Ennek köszönhető, hogy nagyon szép fürdő épült a városban.

Az itt létesült gyárak munkahelyeket teremtettek és nagyban hozzájárultak a lakosság létszámának nagyarányú növekedéséhez.

Az első világháborúban a politikai fejlődés megállt, a második világháború

súlyos károkat okozott a városban, nagyon sok lakóház sérült meg.

A ’60-as években elindult a településfejlesztés, felgyorsult a lakások építése, ezt nagyban segítette az elemekből történő építkezés, az elemeket gyártó üzem itt telepedett meg.

Lakótelepek emelkedtek ki, nagyobb üzemek kezdték meg működésüket. Volt gépgyára, konzervgyára, cérnagyára.

A fejlődés töretlen volt, 1971-ben újra város lett.

Kiépült a szennyvízcsatorna-hálózat, korszerűbb lett a közvilágítás, fejlődött az infrastruktúra, tűzoltó laktanya épült, megindult a helyi tömegközlekedés, városi TV csatorna kezdte meg működését.

Nagyatád mára kedvelt turistacélpont.

Felújításra került a Termál-és Gyógyfürdő, turisztikai központ, panzió került kialakításra. A Városi Strandfürdő számos élményellemel várja kikapcsolódni vágyó vendégeit.

Programokban sincs hiány, minden évben itt kerül megrendezésre az ország hosszú távú triatlon versenye.

Nagyatádhoz számos híresség köthető:

Ángyán József agrármérnök, politikus, Árvai Péter színész, Dombi Márk ciszterci szerzetes, műfordító, Kraumann Erik festőművész, Pásztory Dóra paralimpikon, dr. Noszlopy Gáspár ügyvéd, Szakály Péter labdarúgó, Nagyatádi Szabó István politikus, miniszter és még sokan mások.

Látnivalók

Szent Kereszt Plébániatemplom

Ferences kolostor

Mándl-kastély

Városi Múzeum

Hadipark

Szent Rókus kápolna

Szoborpark

Városi Termál Strandfürdő

Nagyatádi Termál-és Gyógyfürdő