Csurgó – éttermek, szállások, szórakozás

Csurgó

Csurgó Somogy megyében, a megye délnyugati részén helyezkedik el, közel van a horvát határhoz.

Megközelíthető gépkocsival, távolsági busszal és a Dombóvár-Gyékényes vasútvonalon.

Csurgó már az őskorban lakott terület volt, ezt bizonyítják a feltárt őskohó maradványai.

A római korban fontos hadi és kereskedőút haladt el ezen a vidéken.

Nevét először a 11. század elején említik hivatalos iratok, amikor Szent István a Benedek-rendi apátoknak adományozta a falu jövedelmét.

Csurgónak a történelem során több tulajdonosa is volt, az Árpád korban a szabad királyi kanászok földje, majd a keresztes lovagok tulajdona lett, akik Felső-Csurgón, egy dombon telepedtek le.

Az első rendházat a 13. század első felében alapította a Szent János lovagrend, ami egyrészt erődítményként, mésrészt templom és kórházként is funkcionált.

A feltételezések szerint Csurgón IV. Béla is átutazott, amikor délnyugatra menekült.

Csurgó a 15. század első éveiben Zsigmond királytól mezővárosi rangot kapott.

A vár a 15. században megépült, de a 18. században lerombolták.

A török megszállás alatt a 13. században épült temploma is majdnem megsemmisült, azonban a 18. században ujjáépítették.

A 16. században itt élt Tinódi Lantos Sebestyén és a 18. században itt tanított rövid ideig Csokonai Vitéz Mihály, akinek híres vígeposza, a Dorottya itt készült el teljesen.

A 19. század közepén Csurgó mezőváros volt, járási székhely lett, a század végén itt kezdte meg működését a megye első tanítóképzője.

A vasút megépítése fontos állomás volt a település életében, bekapcsolódott a vasúti forgalomba, fellendült a gazdaság és a kereskedelem, munkahelyeket teremtett.

Csurgó 1989-ben kapott ismét városi rangot.

A város kedvező elhelyezkedése és látnivalói miatt kedvelt turistacélpont.

Számos fesztivál és rendezvény színesíti a mindennapokat. Ilyen többek között a Csuszafesztivál, az Őszi Fesztivál, a Festetics Városok Találkozója.

A Zis-tó a horgászok és a kirándulók igazi paradicsoma.

Csurgóhoz számos híresség köthető. Csokonai Vitéz Mihály költő, Laky Dezső az MTA tagja, Nádasdi Sárközi Elemér festő, Bokor József filozófus, Hadik Magda szobrászművész, Csomasz Tóth Kálmán református lelkész, tanár.

Látnivalók

Meller-kastély

Városi Könyvtár

Városi Múzeum

Csokonai Református Gimnázium

Zis-tó

Sportcsarnok

Közösségi Ház

Szentlélek templom

Basakút

Szent István emlékmű

  1. Főoldal
  2. Csurgó
Hovamenjek