Nagykőrös
Nagykőrös Pest megyében elhelyezkedő patinás kis város.
Könnyen megközelíthető vasúton, valamint Cegléd és Kecskemét felől is a 441-es úton gépkocsival és autóbusszal.
A város és környéke évezredek óta lakott vidék. Legkorábbi régészeti lelet az újkőkorból került elő.
Legmélyebb nyomokat az avarok hagyták a településen. A fejedelmi aranykard az egyik legértékesebb régészeti lelet.
Nagykőrös a többi településhez képest jelentősen fejlődött és a 14. században már mezőváros volt. Itt nem voltak jobbágytelkek.
A török időkben végig lakott volt és befogadta a környező települések lakóit is. Buda várának elfoglalásakor Nagykőrös is oszmán uralom alá került, de mint mezőváros - a hadtáp biztosítása miatt – védelem alatt állt.
A török oltalmazás azonban súlyos pénzekbe került a lakóknak adók formájában.
A törökök kiűzése után nagy megpróbáltatások vártak a lakosságra, hogy megőrizzék a mezővárosi jelleget.
I. Lipót a település kiváltságos helyzetét megerősítette azzal, hogy engedélyezte a vásártartást.
Jelentős szerepe volt a városnak az 1848-as forradalomban, Kossuth toborzó útjának fontos állomása volt.
A szabadságharc bukása után nehéz idő jöttek a településre. A vezetést felállították és új – a politikának elfogadható – emberek kerültek a helyükre.
Ők szerencsére nem ártottak a városnak. A németesítő politikai a magyar nemzeti kultúrát, a nemzeti nyelvű oktatást veszélyeztette.
A főgimnáziumot is ez fenyegette, de az egyház saját erőből nagyobb létszámú tanári kart szerzett és hogy Arany János elfogadta az irodalom tanári állást és Nagykőrösre költözött, bearanyozta az iskolát és a várost is.
A kiegyezés után továbbra is fejődött, melyet az I. világháború kitörése állított csak meg.
A II. világháború sok emberáldozatot követelt, azonban nagy rombolás nem érte a települést.
Az államosítás után az iparosok önállósága megszünt, KTSZ-ekbe tömörítették, a kiskereskedők bezárták üzleteiket.
A rendszerváltást követően megváltoztak a viszonyok. Újra az egyéni tulajdon, a vállalkozás került előtérbe.
Legjelentősebb ipari létesítménye a 20. században a Nagykőrösi Konzervgyár, mely sok embernek adott munkát.
Ma már egyre inkább előtérbe kerül a vidék felfedezése, a nagyvárosoktól távoli környezet, a természet közelsége, a nyugodt pihenést és kikapcsolódást biztosító környék. Ez a város és környéke rendelkezik mindezzel.
Nagykőrös mára kedvelt a turizmus számára.
A városban és környékén kényelmes szálláshelyek, szórakozóhelyek, vendéglők és kikapcsolódási lehetőségek várják a látogatókat.
A természetvédelmi terülten különleges növény és állatfajok találhatók.
Az Alföld legnagyobb összefüggő erdejében nagy kirándulásokat tehetnek a turisták.
A város természeti értéke a Pál-fa, melyet a török időkben ültettek.
Az Alföld Aqua termálfürdő és strand egész évben várja kikapcsolódni és feltöltődni vágyó vendégeit.
Termálvizes medencékkel, sókamrával, gőzfürdővel, szaunával áll vendégei rendelkezésére.
A barangolás szerelmeseit várja a nagykőrösi Nagyerdő. Ez az egyedülálló tölgyes ritka és veszélyeztetett erdőtípus. Megcsodálhatják a kirándulók a több száz éves matuzsálemeket, melyek védetté nyilvánítása elindult.
A közeli 15 km-re lévő csemői Sánta Őz Lovastanya garantált kikapcsolódási lehetőség.
Egész évben a vendégek rendelkezésére áll. Lovaglás, lovasoktatás, lovastúrák, tanyabemutató, kerti játékok, piknikezésre alkalmas helyek biztosítanak gondtalan pihenést.
Mindezek mellett a város sok nevezetességgel várja a látogatókat.
Templomok, kastélyok, kúriák, múzeumok, tárlatok, galériák részesítik nagy élményben az érdeklődőket.
Sok híres ember született, élt, vagy dolgozott itt. Nehéz lenne felsorolni, de néhány közülük:
Arany János, Feldmájer Péter a Mazsihisz elnöke, Hegedűs Frigyes öttusázó, Réthy Laura énekes, színésznő, Ujszászy István vezérőrnagy, Magyar Zoltán tornász, olimpiai bajnok ( a magyar vándor névadója ) és még sokan mások.
Látnivalók
Református templom
Római katolikus templom
Tímárház
Beretvás-kúria
Termálfürdő
