Nagykőrös, Pest megye

Nagykőrös

Nagykőrös Pest megyében elhelyezkedő patinás kis város.

Könnyen megközelíthető vasúton, valamint Cegléd és Kecskemét felől is a 441-es úton gépkocsival és autóbusszal.

A város és környéke évezredek óta lakott vidék. Legkorábbi régészeti lelet az újkőkorból került elő.

Legmélyebb nyomokat az avarok hagyták a településen. A fejedelmi aranykard az egyik  legértékesebb régészeti lelet.

Nagykőrös a többi településhez képest jelentősen fejlődött és a 14. században már mezőváros volt. Itt nem voltak jobbágytelkek.

A török időkben végig lakott volt és befogadta a környező települések lakóit is. Buda várának elfoglalásakor Nagykőrös is oszmán uralom alá került, de mint mezőváros - a hadtáp biztosítása miatt – védelem alatt állt.

A török oltalmazás azonban súlyos pénzekbe került a lakóknak adók formájában.

A törökök kiűzése után nagy megpróbáltatások vártak a lakosságra, hogy megőrizzék a mezővárosi jelleget.

I. Lipót a település kiváltságos helyzetét megerősítette azzal, hogy engedélyezte a vásártartást.

Jelentős szerepe volt a városnak az 1848-as forradalomban, Kossuth toborzó útjának fontos állomása volt.

A szabadságharc bukása után nehéz idő jöttek a településre. A vezetést felállították és új – a politikának elfogadható – emberek kerültek a helyükre.

Ők szerencsére nem ártottak a városnak. A németesítő politikai a magyar nemzeti kultúrát, a nemzeti nyelvű oktatást veszélyeztette.

A főgimnáziumot is ez fenyegette, de az egyház saját erőből nagyobb létszámú tanári kart szerzett és hogy Arany János elfogadta az irodalom tanári állást és Nagykőrösre költözött, bearanyozta az iskolát és a várost is.

A kiegyezés után továbbra is fejődött, melyet az I. világháború kitörése állított csak meg.

A II. világháború sok emberáldozatot követelt, azonban nagy rombolás nem érte a települést.

Az államosítás után az iparosok önállósága megszünt, KTSZ-ekbe tömörítették, a kiskereskedők bezárták üzleteiket.

A rendszerváltást követően megváltoztak a viszonyok. Újra az egyéni tulajdon, a vállalkozás került előtérbe.

Legjelentősebb ipari létesítménye a 20. században a Nagykőrösi Konzervgyár, mely sok embernek adott munkát.

Ma már egyre inkább előtérbe kerül a vidék felfedezése, a nagyvárosoktól távoli környezet, a természet közelsége, a nyugodt pihenést és kikapcsolódást biztosító környék. Ez a város és környéke rendelkezik mindezzel.

Nagykőrös mára kedvelt a turizmus számára.

A városban és környékén kényelmes szálláshelyek, szórakozóhelyek, vendéglők és kikapcsolódási lehetőségek várják a látogatókat.

A természetvédelmi terülten különleges növény és állatfajok találhatók.

Az Alföld legnagyobb összefüggő erdejében nagy kirándulásokat tehetnek a turisták.

A város természeti értéke a Pál-fa, melyet a török időkben ültettek.

Az Alföld Aqua termálfürdő és strand egész évben várja kikapcsolódni és feltöltődni vágyó vendégeit.

Termálvizes medencékkel, sókamrával, gőzfürdővel, szaunával áll vendégei rendelkezésére.

A barangolás szerelmeseit várja a nagykőrösi Nagyerdő. Ez az egyedülálló tölgyes ritka és veszélyeztetett erdőtípus. Megcsodálhatják a kirándulók a több száz éves matuzsálemeket, melyek védetté nyilvánítása elindult.

A közeli 15 km-re lévő csemői Sánta Őz Lovastanya garantált kikapcsolódási lehetőség.

Egész évben a vendégek rendelkezésére áll. Lovaglás, lovasoktatás, lovastúrák, tanyabemutató, kerti játékok, piknikezésre alkalmas helyek biztosítanak gondtalan pihenést.

Mindezek mellett a város sok nevezetességgel várja a látogatókat.

Templomok, kastélyok, kúriák, múzeumok, tárlatok, galériák részesítik nagy élményben az érdeklődőket.

Sok híres ember született, élt, vagy dolgozott itt. Nehéz lenne felsorolni, de néhány közülük:

Arany János, Feldmájer Péter a Mazsihisz elnöke, Hegedűs Frigyes öttusázó, Réthy Laura énekes, színésznő, Ujszászy István vezérőrnagy, Magyar Zoltán tornász, olimpiai bajnok ( a magyar vándor névadója ) és még sokan mások.

Látnivalók

Református templom

Római katolikus templom

Tímárház

Beretvás-kúria

Termálfürdő