Helvécia
A település Bács-Kiskun megyében, Kecskeméttől 7 km-re helyezkedik el.
Könnyen megközelíthető az M5-ös autópályáról letérve 3 km-re, valamint az 52-es és az 54-es útról gépkocsival és autóbusszal.
A község a nevét Wéber Ede - scájci-magyar pedagógus, szőlész, nemzetgazdász - végakaratából kapta, mivel Svájc latin neve Helvetia.
A területén a honfoglalás előtt szarmaták laktak. A török hódoltság alatt elpusztult és sokáig lakatlan puszta volt, Kecskemét részévé vált. A lakosság birtokai megmaradtak, így alakult ki a tanyarendszer.
Az 1870-es filoxéravész után a terület felértékelődött, kiderült, hogy talaja kiválóan alkalmas szőlőtermesztésre, mivel itt nem él meg a kórt terjesztő kártevő. Sokan kezdtek kísérletezni sikeresen a szőlővel. Jól fizető gyümölcs lett a szőlő mellett a dió és az alma is. Az áttörést és az ismertségét Wéber Ede ( Heinrich Eduard Weber ) svájci tanár hozta meg, aki 2000 hold földet vásárolt és megkezdte a szőlőtelepítést, meghonosította a szőlőművelést.
A 19. század végén többségében magyar családok és 17 német család telepedett meg itt a jobb megélhetés reményében. Házak épültek, megnyílt az első bolt, az első iroda, orvosi rendelő, szülésznői lak. A vasút átadását követően további fejlődés vette kezdetét.
Wéber Ede a miremári kastély mintájára építtette házát és alatta hatalmas pincét, valamint présházat építtetett.
Az első világháborúban sokan harcoltak a településről. Sok áldozatot követelt és sokan rokkantan tértek haza. A birtokszerkezet is átalakult. Sok törpe és kisbirtok lett, 100 hold feletti földje csak három gazdának volt.
1944. október végén foglalták el a szovjet csapatok.
Az 50-es években kiépült a bekötőút és megépült a keskeny nyomtávú vasút, melynek következtében bekapcsolódott Kecskemét vérkeringésébe.
A területen a helyi szövetkezetek, állami gazdaságok gazdálkodtak, alig volt magángazdálkodó. Az állami gazdaság elősegítette a népesség növekedését is.
1952-ben vált el Kecskeméttől és lett önálló község.
A rendszerváltást követően felszámolás alá került és meg is szűnt az Állami Gazdaság. A lakók nagy része jelenleg is mezőgazdaságból él, őstermelők, kisvállalkozók.
A közelben lévő Kecskemét sok lehetőséget kínál. A város egész napos programlehetőség gyönyörű látnivalóival, sok szórakozási és kikapcsolódási lehetőségével.
Látnivalók
Bagolyvár ( kastély )
Bocsák-ház
Katolikus templom
