Kunadacs
Kunadacs Bács-Kiskun megyében, Kecskeméttől 40 km-re helyezkedik el.
Megközelíthető Lajosmizse felől az 5-ös útról, Kecskemét felől az 52-es útról, valamint az 51-es útról gépkocsival és autóbusszal.
A település nevét vannak, akik az Ada ősi magyar névből származtatják, mások Kötöny kun király lányaival hozzák összefüggésbe, de egyik sem bizonyított. Kezdetben nevét Adach formában írták le.
A község a Kiskunságban található, sorsa hasonló volt a többi kun településhez.
A terület korán lakott volt, ezt bizonyítják a feltárások során előkerült újkőkori leletek. Ezt követően minden korból van feltárt emléke a településnek.
A község neve hivatalos okiratban a 14. század első éveiben szerepel.
Két temploma lehetett, a romokról írásos emlék maradt fenn.
A feltételezések szerint a templomokat a vezérük megölése miatt felbőszült kunok rombolták le mielőtt kivonultak.
IV. Béla a kunokat befogadta és betelepítette újra a területre. A kun településekből új megye ( Kecske ) létesült, melynek központja Kecsemét lett.
A tatárjárás idején elnéptelenedett, de a 15. század végén már újra szerepelt a falu neve hivatalos iratokban.
A 16. század első felében Ulászló Pertowc-i Hencetffy Istvánnak ajándékozta a települést.
A török időkben hosszú ideig nem szerepelt sehol a település neve, lakói vagy elmenekültek, vagy megölték őket.
A török kiűzése után a császári csapatoknak kellett adóznia. A 18. század első felében a Német Lovagrend tulajdona, majd ezt követően koronabirtok lett.
A török és a császári elnyomás után öt község maradt, Adacs nem szerepelt köztük.
1735-ben újra megváltotta magát a Kiskunság, de Adacs és Peszér Habsburg birtok maradt.
Lassan növekedett a népessége.
A 19. század második felében Peszért és Adacsot egyesítették Peszéradacs néven.
Az első világháború sok emberáldozatot követelt, a vidéket bérlők irányították, általában 10 évre kaptak bérleti jogot. Leghosszabb ideig csak a Geréby és a Mudrony család bérelte.
A földosztást követően a Mudrony család kivételével minden bérlő elment a településről. Az 1930-as évek végén 5-20 holdas parcellák kerültek kialakításra, melyeket kisbérlők kaphattak meg.
A lakosság nagy része cselédsorban élt, a második világháborúig a település elszigetelt volt. A háború nagy pusztítást végzett és sok áldozatot követelt.
A háború után nehezen állt talpra a falu. Megfogyatkozott az állatállomány, kevés volt a munkaeszköz.
1949-ben a két település szétvált és önálló község lett Kunadacs és Kunpeszér néven.
A település lassan fejlődni kezdett. 1960-ban elkezdődött a tereprendezés, telekkönyvezés, majd ezt követően építkezések sora. Új lakóházak, orvosi rendelő, iskola, óvoda, tornacsarnok, művelődési ház épült, gyorsan fejlődött az infrastruktúra. A villamosítás nagy áttörést jelentett és vonzóbbá tette a falut.
A település ma is folyamatosan fejlődik. Adottságai révén kedvelt pihenőhely, fellendülőben van a tanyasi turizmus. A festői stépségű táj, a tiszta levegő vonzza a látogatókat.
Kunadacs és Kerekegyháza között található a horgászcentrum és pihenőpark. Innen indul a 2 km hosszú tanösvény. A gyönyörűen parkosított pihenőpark tóval és medencével is rendelkezik.
Kényelmes szálláshelyek, családias hangulatú vendégházak várják a pihenni és kikapcsolódni vágyókat.
A lovaglás és sétakocsikázás felejthetetlen élményt nyújt.
Az évente megrendezésre kerülő falunapon betekintést nyerhetnek a látogatók a helyi hagyományokba, megkóstolhatják a helyi ételeket, emellett szórakoztató programok kínálnak gondtalan kikapcsolódást.
A 18 km-re lévő Kerekegyháza is sok szórakozási lehetőséget kínál. Kalanadparkja garantáltan maradandó élményekkel gazdagítja látogatóit.
A 40 km-re lévő Kecskemét egész napos programlehetőség. Strand élményfürdővel, színház, a gyönyörű belváros, a híres Cifrapalota, a vadaskert, a szabadidőpark, a gokartpálya, fesztiválok, szabadtéri programok, koncertek mind gondtalan kikapcsolódást biztosítanak.
Látnivalók
Katolikus templom
Református imaház
Tájház
Kúriák
