Fülöpszállás, Bács-Kiskun megye
Fülöpszállás
Fülöpszállás Bács-Kiskun megyében helyezkedik el.
Megközelíthető az 52-es úton gépkocsival és távolsági busszal, valamint vasúton.
A település valószínűleg már az avar korban is lakott volt, mivel ebből a korból temetkezési leletek kerültek elő.
Nevét először a 12. század első felében említik hiteles iratok.
Lakói a kunoktól származnak. Nevét Fülöp püspökről kapta, aki a pogány kunokat a keresztény hitre térítette át, ezért Buzgánszállásról Fülöpszállásra változtatták meg a nevét.
A kunok betelepülésének idején nádasok és mocsarak borították a területet. Ide tartozott Kerekegyháza, Kunadacs, Jakabszállás, Fülöpjakab, Fülöpháza is.
Az északi kunkapitányságok közül a fülöpszállási volt a legjelentősebb.
Bár a települést a mocsaras, lápos volta miatt a törökök elkerülték, lakossága mégis csökkent, mivel sokan a török hódoltság más részein rabszolgamunkát végeztek és többé nem tértek haza. A mohácsi vész után a falu átmenetileg elnéptelendett, de hamarosan újra benépesült.
A 17. században már a környék legnépesebb faluja és hosszú ideig a legnépesebb kun község volt. A 17. század első felében már jegyezték a református egyházat ( a 18. század közepén épült fel a református templom ).
1702-ben a Habsburgok eladták a Jászkunságot a Német Lovagrendnek, ezért a kunok a szabadságharcban Rákóczi mellé álltak, s a kiskunságiaknak a délről támadó rác szabadcsapatoktól sokat kellett szenvedniük a XVIII. század elején.
A szabadságharc és a rácok támadásai miatt ( kirabolták a házakat és elvitték az állatokat ) a falu egy időre elnéptelenedett és csak hét év után tértek vissza lakói.
1739-ben az országos járványok a települést is érintették, sok emberáldozatot követeltek. A Duna árvize az 1838-ban szintén súlyos sebeket ejtett, de ezt is kiheverte a település és lassan, de folyamatosan fejlődött.
A lakosok részt vettek az 1848-49-es szabadságharcban is. 1876-ban megszünt a Jászkunság, a település a Kunszentmiklósi járáshoz került.
Megépült 1882-ben a vasút fővonala, majd a települést Kecskeméttel összekötő szárnya is.
Lakóinak egyharmada a 20. század első felére római katolikus vallású, 1931-ben megépült a katolikus templom.
Az első és második világháború, az 1941-es dunai árvíz ismét mély nyomokat hagyott a településen, melyen ha nehezen is, de túljutott.
A háborúk után - a település adottságait tekintve - a mezőgazdaság volt a legfőbb tevékenység, ipari beruházás minimális volt.
Tsz-ek alakultak, sok embernek adtak munkát. A kisboltokat és vendéglátó egységeket az Áfész fogta össze. 1948-ban lett önálló község. 1950-ben kezdte meg működését a Gabonatermesztési Kutató Intézet kísérleti telepe, takarékszövetkezet szerveződött és itt működött a mezőgazdasági gépszerelő szakmunkásképző, kiépült a Démász központja is.
A település jelentősen fejlődött. Mára már jó infrastruktúrával rendelkezik.
A községet természeti látnivalói és a tanyasi turizmus határozza meg. Az egyik leglátogatottabb térsége a buckavidék, mely télen kedvelt szánkózóhely.
A települést pezsgő élet jellemzi.
Legjelentősebb vendéglátó helye a Biczó Csárda, mely a hagyományos magyar ízek mellett színvonalas lovasprogramokkal várja a külföldi és magyar vendégeket és megcsodálhatják a Közép-Európában egyedülálló lipicai ménest is. Ezen kívül a környéken több csárda is csalogatja finom ételeivel a turistákat.
A településen átfolyik a Dunavölgyi-főcsatorna, a Kígyós csatorna, mely kedvelt horgászhellyé vált. A nyugodt környék kiválóan alkalmas pihenésre és kirándulásra is. A település határában a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó szikes tavak egyedülálló madárvilága várja a kirándulókat, melyek egy magas kilátóból is megfigyelhetők.
A település környéke is sok látnivalót kínál. Solt 18 km-re, Kecskemét 37 km-re érhető el, ahol szintén sok szórakozási lehetőség közül válogathatnak az ideérkezők. Kecskemét egy egész napos programlehetőséget kínál.
Sok híresség köthető a településhez. Herpai Vilmos jegyző, Fajszi Károly a Fajszi Gyűjtemény alapítója, Faragó András operaénekes, Kasztovszky Béla sci-fi író, Székely István pusztabíró, Kelemen László szkander vb. ezüstérmes és még sokan mások.
Látnivalók
Római katolikus templom
Református templom
A református temető kopjafái
Kunhalmok
Községháza
Morgó Vendéglő és a rajta lévő emléktábla
Biczó Csárda
Kígyósi Csárda