Fülöpháza
Fülöpháza Bács-Kiskun megyében helyezkedik el.
Könnyen megközelíthető az 52-es útról gépkocsival és autóbusszal.
Nevét Fülöp püspökről kapta, aki a pogány kunokat áttérítette a keresztényi hitre, ezért az ő emlékére Buzogányszállás helyett Fülöpszállásnak nevezték el.
A község területe már az Árpád korban lakott hely volt, az akkori település neve azonban nem maradt fenn.
A tatárok elől menekülő kunok a 13. század elején telepedtek le az Alföldön.
A tatárok és a törökök teljesen elpusztították a területet. Fülöpszállás lakott része volt Fülöpháza puszta, mely a környező településekhez képest nagyon elmaradott volt.
A legnagyobb előrelépést a település életében 1928 jelentette, ekkor kezdett működni Fülöpháza puszta néven jegyzői kirendeltség. Elindult egy önállósodási mozgalom, de akkor nem járt eredménnyel.
Gera István 1945-ben lett aljegyző, aki újra elindította az önállósodási folyamatot, melyet a lakosság szinte minden tagja támogatott.
Ez a folyamat másfél évig tartott, majd a belügyminiszter rendelete értelmében község lett Fülöpháza pusztából.
Hamarosan szép eredményeket ért el a település. Fejlődött az infrastruktúra, bővült az iskola, orvosi rendelő, tiszti szoba, postafiók, ravatalozó, kövesút épült.
Kezdetben csak szántóföldi növénytermesztés és állattenyésztés foly itt, a fejlődés eredményeképpen megjelent a szőlő és gyümölcstermesztés is, melyben nagy szerepe volt Szőlősi Bálintnak és Somodi Ödönnek.
A villany bevezetése a településre mérföldkő volt a község életében.
Megindult az építkezés, javult a lakosság életszínvonala.
A TSz-ek megalakulásával megváltozott a település élete. Sok család elköltözött a környező településekre, vagy ott vállalt munkát.
A 70-es évek elején új orvosi rendelő épült, javult a közlekedés, bővült az autóbuszjáratok száma.
A településen az ipar nem vetette meg a lábát. Volt rá kísérlet, de nem vált be és az üzem meg is szűnt.
Kecskemét közelsége nagyban segíti az itt lakókat és az ingázókat. A város alig fél óra alatt elérhető.
A község külterülete a Kiskunsági Nemzeti Park része, mely vonzza a turistákat.
A tanyasi turizmus fellendülőben van a környéken és a tanyák erre rendezkedtek be. A környező tanyák mára minden igényt kielégítő szolgáltatással várják vendégeiket.
A külföldi vendégeknek köszönhetően megnőtt az érdeklődés a puszták és a lovastanyák iránt.
A magyar puszta természeti értékeinek megőrzésére két nemzeti park létesült. A Hortobágyi Nemzeti Park és a Kiskunsági Nemzeti Park.
Célja a felszíni képződmények, vizek, élővilág és a tájkép megőrzése és védelme, a tanyasi életforma és gazdálkodás fenntartása.
Magyarország katonai és gazdasági erejét nagymértékben a lovaknak köszönhette.
A látványos lovasbemutatók a 19. század elején kezdődtek, amikor Ferenc császár tiszteletére lovasversenyt rendeztek.
Ma a kiskunsági, a hortobágyi és a bugaci tanyákon színvonalas lovasprogramok keretében kaphatnak ízelítőt a vendégek a hajdani csikóséletből.
A környező települések is sok érdekes látnivalóval és kikapcsolódási lehetőséggel várják vendégeiket.
A Fülöpházi dombokat sokan keresik fel télen szánkózás céljából.
A 8 km-re lévő Kerekegyházán kalandpark nyújt felejthetetlen élményt.
Látnivalók
Magony- tanya
Fülöpházi homokbuckák
