Izsák

Izsák Bács-Kiskun megyében, Kecskeméttől 30 km-re fekszik.

Elérhető az 52-es úton gépkocsival és távolsági busszal, de megközelíthető az 53-as és az 54-es utakról is.

Izsák korán lakott terület volt, a régészeti leletek tanúsága szerint már az őskorban is éltek itt hosszabb-rövidebb ideig emberek.

A kőkorszakből több lelet maradványa került elő.

A későbbi korokból is találtak rézkori cserépedényeket, öntőmintát, de a bronzkorból is előkerült néhány lelet.

Kada Elek kecskeméti polgármester kezdeményezte az ásatásokat a 20. század elején, ekkor főleg temetkezési urnák, majd egy urnatemető került feltárásra.

A történelem során több birtokosa is volt.

Nevét először a 13. század második felében említik hivatalos iratok Ischasi alakban.

Később Isac néven került a kunok birtokába.

A 15. század első felében Izsákegyházaként említik, ekkor már templomos hely volt.

Mai nevén először a 15. század második felében írták le.

A török időkben a kecskeméti járás községei között szerepelt.

A törökök kiűzése után lakossága egyre nőtt, a 18. század végén már csaknem 2500 lakója volt.

Ekkor épült meg a mai református teplom. Míg fel nem épült, a katolikusok és a reformátusok is a körtemplomot használták.

A mai katolikus templom a 19. század első éveiben készült el.

Izsák a 19. század elejétől mezőváros, ez a rangja 1876-ig volt meg.

Izsák mezőgazdasági település, a helyi szőlőfajtáról a „ Sárfehér hazája „ néven is emlegetik.

Az itteni homok kiváló ehhez a szőlőfajtához, sok itt élő család megélhetését biztosították és biztosítják mai is a hatalmas szőlőtáblák.

A 19. század elejétől több iskola is működött a településen, több tanyasi iskolát is létrehoztak a környéken.

A 20. század elején már volt mozija is.

Az első és a második világháborúban sokan vesztették életüket, többen eltűntek.

Az államosítások után TSz-ek alakultak, létrejött az állami gazdaság.

Elsősorban a mezőgazdaság biztosította a lakosság megélhetését, az ipar csekély mértékben volt jelen. Emiatt a fiatalok egy része a közeli városokban keresett magának munkát.

A helyben maradt lakosság áldozatos munkájának köszönhetően Izsák szépen gyarapodott. Kiépült a vezetékes víz, a vezetékes földgáz, a crossbár telefon, később a kábeltévé is megjelent a településen, sok út kapott szilárd burkolatot.

A folyamatos fejlődésnek köszönhetően Izsák 1997-ben városi rangra emelkedett.

A város kiváló kikapcsolódási lehetőségekkel várja a turistákat.

Közel van a Kiskunsági Nemzeti Park, mely a természet szerelmeseinek tökéletes feltöltődést biztosít.

Itt található Közép-Európa legnagyobb édesvízi mocsara, a Kolon-tó.

30 km Kecskemét és Solt, 40 km Dunaföldvár, 23 km Kiskőrös, 33 km Soltvadkert, ahol az ország egyik legjobb fagyizója működik, és ott van a közkedvelt nyaralóhely, a Vadkerti-tó is.

Itt tanított Táncsics Mihály, itt született Ádám Gerzson irodalomtörténész, Szily Kálmán természettudós, Madarassy László író, Amerika-kutató.

Látnivalók

Katolikus templom

Református templom

Városháza

Harangjáték

Pálinka és Helytörténeti Múzeum

Táncsics Mihály szobra

Szökőkút

Vadászház

Kolon-tó

Margó-kút