Cegléd az „Alföld kapuja”
Cegléd Pest megyében helyezkedik el. A Ceglédi járás harmadik legnépesebb települése.
Könnyen megközelíthető vasúton, közúton a 4-es, 441-es, a 311-es útról gépkocsival és autóbusszal.
A város nevének eredetéről sok elképzelés van, de legvalószínűbb hogy egy fűzfajta a cigle, cegle volt a névadója, mely Cegléd alakban lett a település végleges neve.
A régészeti feltárások során kevés rézkori lelet került elő. A bronzkorból már több lelet származott. Cegléd a honfoglalás idején is sűrűn lakott terület volt.
Jó földrajzi fekvésű település. Valószínűleg már az Árpád korban volt piaca és temploma is. Cegléd határában régészeti ásatások következtében 12-13.századi Árpád kori falu maradványai kerültek elő.
A tatárjárás, mint sok más települést, Ceglédet is súlyosan érintette, csak néhány család élte túl a pusztulást és építette ujjá tanyáját.
Az első hiteles okirat a településről a 13. századból származik.
A 14. században történt meg a városalapítás, amikor I.Lajos király a lakókat minden vámfizetés alól mentesítette. A 14. század második felében a király az óbudai klarissza apácáknak ajándékozta Ceglédet.
Mátyás király halála után nehéz időket élt meg a település. A jobbágyterhek egyre jobban súlytották a lakosokat, akik végül összefogva megölték Sebestyén diákot, az apácák tiszttartóját.
Dózsa György seregébe legalább kétezer ember állt be harcolni. A Ceglédi Kiáltvány az egyik legfontosabb eleme a Dózsa felkelésnek. A sereg nem a törökök, hanem a nemesek ellen fordult.
Buda elfoglalása után a város török uralom alá került, de megmaradt a magyar közigazgatás és a földesúr hatalma is, melynek következtében a magyar és török adókat is meg kellett fizetnie a lakosságnak.
Egy darabig nyugalom volt a városban, azonban a tatár seregek földig rombolták Ceglédet és környékét. A város újra elnéptelenedett és hosszú ideig az is maradt. Lassan visszatelepült, békés időszak következett, de a törökök kivonulása után még a zsoldosok is kifosztották a települést, újra néptelen lett, a lakosok Nagykőrösre menekültek.
A város sokszor pusztult el és sokszor felállt nehéz helyzetéből, ezért nincsenek igazán régi műemlékei.
Fejlődése lassan megindult, de az 1834-es tűzvész ismét nagy pusztítást végzett és a falu szerkezete az ujjáépítés után kapta meg mai arcultát.
A vasút nagy jelentőségű volt a város életében. Ezidőtájt alapították meg a Gazdaképző Tanintézetet, melynek nagy szerepe volt a szőlő és gyümölcskultúra meghonosításában.
Kossuth Lajos toborzó körútjának első állomása Cegléd volt. Ez olyan mély nyomot hagyott a városon, hogy a kossuth-i hagyomány még ma is élénken él itt. A Kossuth szobor, emléktábla és a Kossuth-hoz Turinba zarándokló polgárok leszármazottai baráti körben ápolják ma az emlékét.
A 20. század elején két téglagyár, gőzmalom, bankok, gimnázium, állami és egyházi iskolák, templomok működtek a városban.
A korszerű várossá fejlődés Gubody Ferenc polgármester érdeme volt.
A II. világháborúban több bombatámadás érte a várost, melynek következtében sok épület elpusztult.
A hetvenes években kórházzal, óvodákkal, iskolákkal gyarapodott. Ezt követően folyamatos fejlődést mutatott.
Mára egy jól kiépült szépen kialakított városkép tárul elénk.
Megnőtt az idegenforgalom, a turizmus kedvelt célpontja lett.
Kényelmes szálláshelyek, sok kikapcsolódási lehetőség, hangulatos vendéglátó egységek, borfesztiválok, pincenapok várják a látogatókat.
A Ceglédi Termálfürdő és Szabadidőközpont gondtalan kikapcsolódási lehetőség minden korosztály számára. A termálvíz próbafúrások következtében 1990-ben került a felszínre, mely megalapozta a gyógyfürdő és szabadidőközpont létesítését.
Ma már gyógymedencékkel, élmény, gyermek és úszómednecékkel, csúszdaparkkal, tornateremmel állnak a vendégek rendelkezésére, valamint wellness, szauna szolgálják a gyógyulást és felüdülést.
Dísztó, sportpályák, játszóterek biztosítják az önfeledt szórakozást.
A közeli 11 km-re lévő Csemő gyönyörű környezetével várja a látogatókat.
A lovaglás szerelmesei a 22 km-re lévő Kincsem Parkban Tápiószentmártonban hódolhatnak szenvedélyüknek.
A régióban minden évben megrendezésre kerül a kettes és négyes fogathajtók versenye.
Cegléden sok híresség született, élt, dolgozott. Hosszú volna felsorolni, de néhányan közülük: Tömörkény István író, Gór Nagy Mária színművésznő, Dombóvári István humorista, Ungvári Miklós cselgáncsozó, Lőrincz Tamás birkózó, Schilling Árpád rendező és a Krétakör Színház megalapítója, Keresztúri András válogatott labdarúgó, Rátóti Zoltán színművész, Nyiri István építész, Hubay Gusztáv színigazgató és sokan mások.
Nevezetességek, műemlékek
Szentháromság-szobor
Római katolikus plébániatemplom
Evangélikus templom
19. század végi lakóházak
Református templom
Kossuth Művelődési Központ
Városi Bíróság épülete
Dózsa szobor
Szabadság fája fölé emelt harangláb
Az I. és II. világháború áldozatainak emlékműve
Gubody-kert
Helyőrségi fegyveres erők klubja
Ceglédi Termálfürdő és Szabadidőközpont
