Pusztaszabolcs
Pusztaszabolcs az ország egyik legfiatalabb városa, Fejér megyében, a Duna és a Velencei-tó között terül el.
Megközelíthető az M6-os úton gépkocsival és távolsági busszal, de az M7-es autópályáról is elérhető.
Pusztaszabolcs vasúti csomópont, ezért a vonattal való megközelítése is egy lehetőség.
Pusztaszabolcs története több évezredre tekint vissza. A régészeti feltárások során a bronzkorból, a kelták idejéből és a római korból is kerültek elő tárgyi emlékek.
Nevének első említése a 14. század első éveiben merült fel hivatalos iratokban.
Neve személynév, az Előd-Szabolcs-Csák nemzetségből eredeztetik.
A Puszta előtaggal sokkal később bővült ki.
A környék egészen a 14. század végéig királyi birtok volt, ezt követően birtokosai gyakran cserélődtek.
A török időkben szinte teljesen megsemmisült.
A gyors benépesülést a mai város a jó termőföldjének köszönhette. A 18. század végén a Zichy-család tulajdona volt.
A kiegyezést követően megindult a fejlődés, Szabolcs község lett.
A terület a báró Fould-Springer család tulajdonába került, a Felső-cikola birtokok pedig Hirsch-Halász Alfréd birtokai lettek.
A 19. elejére szervezett keretek között elindult az oktatás, megindult a vasúti forgalom több irányban, ezzel bekapcsolódott az ország vasúti közlekedésébe, ami nagyban elősegítette a további előrelépést.
A sok vasutas letelepedése jelentős változásokat hozott, a modern kispolgári felfogás nagyban elősegítette a település fejlődését.
Az első világháború és Trianon után sok vasutas érkezett a településre, akiknek lakhatását meg kellett oldani. Sok házhely és föld került kiosztásra.
A nagy ütemű gazdasági fejlődés, központi fekvése és a vasúti csomópont indokolttá tette, hogy járási székhely legyen.
A 20. század első felében megépült a községháza, vasúti iskola létesült, majd tűzoltóság, fogda, kaszinó, óvoda, mozi kezdte meg működését.
A község katolikus templomának felszentelésére 1940-ben került sor.
A 40-es évek ismét új dolgokat hoztak, artézi kutat fúrtak, majd tüdőgondozó létesült.
A második világháborúban súlyos sebeket kapott a település.
A háború utáni gyors fellendülés a földreformmal kezdődött, több ezer hold föld került szétosztásra, megalakult a Felső-Cikolai Állami Gazdaság.
Innen egyenes út vezetett a nagyközségi ranghoz, melyet 1970-ben kapott meg a település.
Fejlődött az infrastruktúra, a belső úthálózat szilárd burkolatot kapott, közművek kerültek kiépítésre.
2008. július 1-én városi rangra emelkedett.
Pusztaszabolcson számos szervezet működik, fontos szerepe van a kultúrának, a sportnak, a szabadidős tevékenységeknek egyaránt.
Gazdag rendezvénykínálata az ország minden tájáról vonzza a látogatókat.
Kiemelt esemény az évente megrendezésre kerülő Szabolcs Napok.
Kedvező földrajzi elhelyezkedése miatt tökéletes pihenőhely és a környéken számos kirándulási lehetőség áll a vendégek rendelkezésére.
17 km-re van a Velencei-tó, 50 km-es körzetben van Budapest, Székesfehérvár, Dunaújváros és 10 km-re elérhető a Duna is.
Itt született Kun Péter rockzenész.
Látnivalók
Református templom
Vasútállomás
Gőzmozdony
Római katolikus templom
1956-os emlékmű
A várossá avatás emlékműve
Világháborús emlékmű
Trianon emlékmű
Kopjafa
Báró Fould-Springer kastély
