Putnok, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Putnok

Putnok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Bükk északi nyúlványai és a Sajó folyó között fekszik.

Megközelíthető a 26-os úton gépkocsival és távolsági busszal, valamint vonattal a Miskolc-Ózd vasútvonalon.

Putnok a feltételezések alapján a neolit korban már lakott hely volt.

Neve először a 13. század második felében merült fel hivatalos iratokban. Nevét több szóból eredeztetik, egyik forrás alapján a szőlőművelők felügyelője „puttonnok” volt a névadó, más források szerint pedig útmentit, utast jelent.

A 13. században IV. László király a Rátolth, a későbbi Putnoky családnak adományozta. A Putnoky család három évszázadon keresztül volt a terület ura. A település a család birtokainak központja lett, templom, udvarház épült.

Miklós halála után hosszú évekig tartó örökösödési viták kezdődtek, melynek az egri káptalan vetett véget.

A családnak voltak birtokai Gömör, Abaúj, Zala, Pozsony, Bihar és Borsod megyékben is.

A putnoki várról a 15. század első felében írtak először és a 16. század közepén a legfontosabb várak között említették.

A vár a történelem során sokszer cserélt gazdát, a török hódoltság alatt elpusztult, a település egy időre elnéptelenedett.

A 18. század elején, a szatmári békét követően per útján a Serényiek lettek a város urai. Elkezdődött az újratelepítés, megindult az ujjáépítés.

Bár a 18. században nem zajlottak súlyos harcok, számos természeti csapás és súlyos terhek nehezítették az itt élők életét.

A Serényi család jóvoltából a 19. században Putnok nagyarányú fejlődésnek indult. Gyógyszertár épült, a házak kőből épültek, megalakult a kaszinó, kötelezővé tették a himlőoltást.

Óvoda, takarékpénztár, postahivatal, elemi iskola létesült, majd beindult a gazda és gazdaasszony képzés.

Kiemelkedő volt Serényi Béla gróf tevékenysége, aki nagyban hozzájárult a település fejlődéséhez, az itt élő családok elégedettségéhez.

Putnok ennek ellenére a 19. század végén elveszítette városi rangját.

A második világháborút követően Putnok már nem volt olyan jelentős, mint korábban.

1989-ben lett ismét város.

A rendszerváltást követően ismét nagyarányú fejlődés vette kezdetét. Bevezették a gázt, színvonalas oktatás folyt az iskolákban, a közművesítés folytatódott, pezsgett a szellemi és a közélet a városban.

A vendégszerető, hangulatos település számos kikapcsolódási és kirándulási lehetőséggel, rendezvényekkel várja a turistákat.

Legjelentősebb kulturális rendezvénye az évente megrendezésre kerülő Gömöri Nyár rendezvénysorozat.

A környék nagyon jó kirándulási lehetőségeket kínál. 33 km Aggtelek, 17 km Kazincbarcika, 20 km Ózd, 40 km Miskolc, 34 km Szilvásvárad, 50 km Lillafüred, 62 km a Bükki Nemzeti Park, ahol páratlan élményekkel gazdagodhatnak a turisták.

Putnok több ismert emberrel is büszkélkedhet. Többek között gróf Serényi Béla, Tamás István költő, író, Karsai Elek történész, Péczeli József református lelkész, Orlay Miklós, Orlay Borbála ( Serényi András felesége ), Tóth Ede népszínműíró, Kalniczky Vilma írónő, Dr. Ursziny Gyula neves orvos, Gulácsi Irén írónő, Gobbi Hilda színésznő és még sokan mások.

Látnivalók

Kisnemesi kúria

Római katolikus templom

Serényi-kastély

Nepomuki Szent János szobor

Református templom

Serényi család kriptája

Holló László Galéria

Gömöri Múzeum

Halastó

Gesztenyefasor

Kakasvár

Kányás-tető és Ősbükkös

Damasa szakadék

Keleméri Mohos tavak

Magas-bérc Tanösvény

Turul szobor

Bányász Művelődési Ház

Bányász Emlékmű