Rétság
Rétság Nógrád megyében, a Börzsöny és a Cserhát határán helyezkedik el.
Elérhető a 2-es számú főtvonalról gépkocsival és a VOLÁN távolsági járataival.
Kedvező elhelyezkedése kapcsán fontos szerepet tölt be a környék vonatkozásában.
Nagy előnye, hogy nincs messze Budapest, valamint az is, hogy fontos kereskedelmi útvonal mentén fekszik.
Rétság nevének első említése a 14. századból származik, ekkor a Losonczy család birtokolta, nevének korábbi alakja Réthi Saag volt.
A történelem folyamán több tulajdonosa is volt a településnek.
A török hódoltság alatt Mehemed Daud, majd Husszein budai pasa birtoka lett.
A 16. század végére elnéptelenedett, és még a 18. század elején is alig volt lakója.
A 18. század második felében a Sréter család birtokába került, majd 1910-ben gróf Benyovszky Béláné, Rosenbach Sándor és Herzfeld Frigyes tulajdona lett.
Az 1848-49-es szabadságharc idején sok neves esemény kapcsolódik a városhoz.
Rétság alapvetően katona város volt, sok katonai alakulat is működött a városban, az utolsó laktanyát 1997-ben zárták be.
Rétságban több nívós esemény megrendezésére kerül sor. Pusztaszántón rendezik meg minden évben a Penny Kupa lovasversenyt, mely vonzza a lovas sport szerelmeseit. Emiatt Nógrád megyében a lovasversenyek fellegvára lett.
Rétságról indulva számos kirándulási lehetőség várja a turistákat.
Közel van a Nógrádi-vár, a Börzsöny fantasztikus túrázási lehetőségeket kínál, a Bánki-tó kiválóan alkalmas vizes élményekhez ( fürdés, horgászás, csónakázás ), de megnézhetik a vendégek a közeli - 16 km-re lévő - Drégely várát is.
Rétsághoz számos híresség köthető, többek között Szebellédy László professzor, Glaser Lajos tanársegéd, kutató, térképtervező, Fényes Szabolcs zeneszerző, Vaszary János festő.
Látnivalók
Városháza
Szent András templom
Vasútállomás
Egykori laktanya
Evangélikus harangláb
Hunyadi János emléktáblája
Ipari park
