Diósjenő, Nógrád megye
Diósjenő
Diósjenő Nógrád megyében, gyönyörű környezetben, a Börzsöny lábánál fekszik.
Megközelíthető vasúton, valamint a 2. sz. útról gépkocsival és autóbusszal.
A község neve a honfoglaláskori Jenő törzs nevéből származik.
A diós előtag valószínűleg a 17. században került elé.
A feltárt leletek szerint már a kőkorban lakott település volt.
A hegyek biztonságot, az erdők élelmet és fa építőanyagot biztosítottak az itt élőknek.
A hegyek lábánál a sík terület kedvezett a legeltetésnek, a földművelésnek.
A honfoglalás előtt avarok, kvádok, markomannok, majd szlávok lakták a tájat.
A diósjenői tónál ütköztek meg Marcus Aurélius császár csapatai a barbárokkal, melynek színhelyét emlékmű őrzi.
1241-ben a tatárok felgyújtották a községet, lakói nagy részét megölték, a túlélők az erdőbe menekültek.
Később német telepesek és szerzetesek is érkeztek ide, melynek következtében jelentős fellendülés jellemezte a falut.
A fejlődést a török hódoltság fékezte meg. A lakókat elhurcolták, elpusztították a templomokat, elüldözték a papokat.
A reformáció tanai akadálytalanul terjedtek. A református felekezet megerősödött, a katolikus csak a török idők után jelent meg ismét.
A törökök uralmat a Habsburg elnyomás váltotta fel.
Az 1848-49-es szabadságharchoz nagy remények fűződtek.
A 19. század végén a környék legjelentősebb és legnagyobb lélekszámú települése volt.
Az itt élők fő megélhetési forrása a fa feldolgozása és szállítása volt. Az itt élők minden berendezése fából készült, kiváló szakemberek voltak kocsialkatrészek készítésében is. Portékáikat vásárokon árulták.
Nagy hátrány volt a fejlődés szempontjából, hogy a főútvonal elkerülte a települést.
A századfordulón épülő vasút nagy változást hozott a község életébe. A közeli városok új munkalehetőségeket ígértek, sokan ingáztak.
Az első és második világháború sok emberáldozatot követelt.
A rendszerváltást követően a jól jövedelmező szövetkezeti tevékenységeket felszámolták.
A budapesti Villtesz Szövetkezet autóvillamossági üzem építésének áldozatául esett a falu közepén álló Esterházy-kastély, mely sok funkciót töltött be és ma áruháznak ad otthont.
Diósjenő a börzsönyi kirándulások kiindulópontja.
Az Erdei Szabadidőpark a Börzsöny keleti bejáratánál került kialakításra.
Ideális úti cél mindenkinek, azoknak is akik csak a természetbe szeretnének kimozdulni.
Az útvonal padokkal, játszóterekkel, sportpályákkal, állatsimogatóval, minigolf pályával várja vendégeit.
A nagyobb túrákat kedvelők az Erdőtörténeti tanösvényen haladhatnak végig.
Kiváló helyszín osztálykirándulásra, csapatépítő tréningre, erdei iskolás foglalkozásra, piknikezésre.
Maradandó élményt nyújt a „Kilátó túra” Csóványosra terepjáróval.
Csóványos a Börzsöny királynője, 938 m magas. Aki erre túrázik, megismerkedhet a Börzsöny természeti szépségeivel.
A Csehvár ( 523 m ) gyönyörű kilátást nyújt a környékre.
Túrázás kapcsán a Závoz-nyeregről kis kitérővel fel lehet mászni a Kőszirt szikláira, melyről gyönyörű panoráma nyílik a környékre.
Az 5 km-re lévő 661 m magas Kámor csúcson Árpád-kori földvár maradványai találhatók.
A Diósjenői-tó a Börzsöny lábánál, gyönyörű környezetben, erdőkkel övezve, Diósjenő község mellett fekszik. A horgászás szerelmeseinek garantált kiakpcsolódást biztosít.
Diósjenő mára kedvelt turistacélpont lett.
Kényelmes szálláshelyekkel, fogadóval, panziókkal, vendégházakkal, kempinggel, barátságos vendéglátó egységekkel várja vendégeit.
Látnivalói
Római katolikus templom
Református templom
Sváb kastély
Diósjenői-tó