Sárospatak
Sárospatak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkedik el, a Bodrog szeli ketté.
Megközelíthető vasúton, valamint közúton a 37-es úton gépkocsival és autóbusszal.
A város már a történelem előtti időkben is lakott volt. Nevét feltételezések alapján a Bodrogról ( patak ) és a Bodrog és Rogyva között elterülő sáros terület után kapta.
Egyes információk szerint a kijevi fejedelem lánya, Agmunda királyné jegyajándéka volt, így királynéi város is lett. A kereskedelem terén is jelentős szerepet töltött be, fontos állomása volt a Lengyelország felé irányuló forgalomnak.
A tatárok pusztítása után olasz telepesek érkeztek ide, akik szőlőműveléssel foglalkoztak, mely hamarosan világhírű lett és a feljegyzések alapján a teleplés fontosságát az is mutatja, hogy Patak vármegye is létezett.
Vára nagy szerepet töltött be a város kialakulásában.
I. Endre építtette, itt született II. Endre lánya, Szent Erzsébet és V. Istvánnak is kedvenc tartózkodási helye volt. Ő restauráltatta, ő építtette a vörös tornyát.
A király a 14. század végén Perényi Miklósnak ajándékozta.
A 15. század elején Zsigmond király idején szabad királyi város lett, aki később Pálóczi György esztergomi érseknek zálogba adta. Mátyás királytól vásárjogot, Pálóczitól pedig egyéb kiváltságokat kapott a város.
A 15. század első felében Perényi Péter birtokolja.
A Mohácsi csata, a pestis járvány sok áldozatot követelt, sokan elhagyták Patakot.
A várat sokan birtokolták, többek között Dobó István, akinek lányát Krisztinát Balassi Bálint vette feleségül.
A 17. században a Rákóczi család birtokába került. I. Rákóczi György nagyon szerette Sárospatakot, az ő ideje altt sokat fejlődött. Főiskolát, lőpor és ágyúgyárat létesített a városban.
A városnak sok tulajdonosa volt, hol a kurucok, hol a labancok birtokolták, a 17. század végén ismét császári birtok lett.
A kurucok 1703-ban lerohanták és bevették a várat. Ekkor került vissza az iskola és a templom a reformátusok tulajdonába.
1708-ban itt tartották az utolsó kuruc országgyűlést.
1871-ig mezőváros volt. Ezt követően nagyközség, majd 1968-tól ismét város.
A régi időkben is sok iparos élt a városban. A 18. század elejétől egészen a 20. század elejéig virágzott. A két világháború sok sebet ejtett a településen, a háború után ismét fejlődésnek indult.
Sárospatak mára kedvelt turistacélpont lett.
Gyönyörű környezete és történelmi nevezetességei vonzzák a látogatókat.
Kényelmes szálláshelyek, szállók, panziók, vendégházak, kemping, apartmanok és hangulatos vendéglátóhelyek várják a látogatókat.
Emellett számos kikapcsolódási lehetőséget kínál.
Koncertek, szabadidős porgramok, fesztiválok kedvelt helyszíne.
A városba nagy számban látogató turistákat és a város lakóit is várja a gyógyulást, kikapcsolódást biztosító Végardó Fürdő, mely télen-nyáron fogadja vendégeit.
Termálvize kutatófúrások kapcsán 1959-ben tört fel. Első medencéjét a Bodrog partján alakították ki, hamarosan elkészült a meszelt falú medencéje is. Ezt követően a nagy érdeklődésre tekintettel úszó és gyermekmedencét alakítottak ki, majd 2007-re minden igényt kielégítő élményfürdővé vált, mely sok szolgáltatással várja vendégeit.
Acapulco medence, bébi pancsoló, baba-mama pihenő, szauna, masszázs, melegkonyhás étterem biztosítja a kényelmes pihenést.
Gyógyvize izületi és érrendszeri megbetegedések utókezelésére, nőgyógyászati problémák enyhítésére javasolt.
A fürdő mellett kemping biztosít szálláslehetőséget.
A Megyer-hegyi Tengerszem az ország legszebb látnivalói között szerepel.
1977-ben a tavat és környékét természetvédelmi területté nyilvánították. Ma kedvelt kirándulóhely, a Malomkő tanösvény Sárospatak belvárosától vezeti el oda piros túraút-jelzéssel a turistákat.
A kalandtúrák kedvelőinek itt garantált a kikapcsolódás.
Sok híres ember köthető Sárospatakhoz, néhányan közülük: Árpád-házi Szent Erzsébet merániai királyné ( Bánk-bán-ból ismert ), Lórántffy Zsuzsanna Erdély nagyasszonya, Stumpf István alkotmánybíró, Búza László nemzetközi jogász, Nyíry István természettudós, Finkey Ferenc koronagyügyész, az MTA tagja és még sokan mások.
Látnivalók
Sárospataki vár
Képtár
Római katolikus egyházi gyüjtemény
Domján-ház
Szinyei-ház
Tengerszem
Trinitárius kolostor
Vártemplom
Termálfürdő és kemping
Református Kollégium Tudományos Gyűjteménye Múzeum
