Sárvár
A város Nyugat-Magyarországon, Vas megyében található. Népessége kb. 15.000 fő. Neve mocsaras vidékre épített erődítményre utal, eredetileg földvár volt.
Története:
Már az őskorban is lakott település volt. Földvárpuszta majornál késő bronzkori leleteket találtak. földvár maradványait tárták fel.
A térséget a rómaiak hódították meg és Bassiana néven alapítottak itt települést, ahol a borostyánút haladt el a Rába mellett. Korábban az átkelőhelyen kelta település állt. A régi erőd maradványait az Óvár nevű helyen találták meg.
A honfoglalás után a magyarok földvárat építettek, amit írások először 1192-ben említenek. A vár később a Kőszegi család birtokába került.
A XIV. században a király kiváltságokat adományozott Sársziget lakóinak.
1390-ben Zsigmond király a Kanizsai családnak adományozta, majd miután azok hűtlenné váltak visszafoglalta tőlük. 1409-ben Ozorai Pipó lett Sárvár birtokosa, majd a Kanizsai család visszaszerezte a birtokot és elcserélték Simontornyára. 1532-ben a török sikertelenül ostromolta. Kanizsai Orsolya feleségül ment Nádasdy Tamáshoz és a hozomány részeként Sárvár is a Nádasdy Család tulajdona lett.
A művelt Nádasdy Tamás az ország egyik kulturális központját alapította meg a mezővárosban: iskolát nyitott, majd 1537-ben nyomdát.
A nyomda élére az iskola tanítóját, Sylvester Jánost nevezte ki, aki lefordította az Újtestamentumot. 1556-ban itt halt meg, s a vár földjében nyugszik Tinódi Lantos Sebestyén.
A vár ura volt Nádasdy Ferenc, akit „fekete bég” néven ismertek, – az ő özvegye volt Báthory Erzsébet a rettegett , aki rémtetteiről vált hírhedté.
1671-ben Nádasdy Ferenc kivégzésével birtokait is elvették és a vár a Draskovichoké lett, bár a vár hanyatlani kezdett. 1704-ben behódolt a kurucoknak, majd a napóleoni háborúk után francia kézre került.
A fellendülés az Este-Modenai család idején kezdődött el. A várat átépítették. A várost 1871-ben fosztották meg városi címétől s még ebben az évben érte el a vasút. Elektromos energiát 1897-től kapott az ikervári erőmű szolgáltatott. A nagyipar megtelepedett a településen: cukorgyárat vagy műselyemgyárat építettek.
A XX. század elején az uradalmat Lajos bajor királyi herceg mintagazdasággá fejlesztette. Oktatási intézmények alakultak, amelyekből a mai iskolarendszer kifejlődött. 1909-ben megnyílt a kórház. Az I. világháború után a település fejlődése megállt.
A II. világháború után új üzem működött, a Baromfifeldolgozó Vállalat. A kőolajkutatók 1961-ben olaj helyett gyógyvizet találtak s innentől kezdődött a turizmus fejlesztése. 1968. óta Sárvár ismét város.
Látnivalók:
Sárvár hangulatos város, gyógyvízéről híres. A fürdő gyógyászati kezelések mellett a wellness élményt is nyújtja az idelátogatóknak. Megtalálható itt az élménymedence, pezsgőfürdő, szauna, Kneipp medence stb.
Arborétum: természetvédelmi terület, megtalálhatók itt mocsári tölgyek, égerfák, különféle fenyők is.
Nádasdy-vár: elődje a XIII. századból származik. A család építette ki reneszánsz várkastéllyá. Legszebb terme a díszterem, melyet középkori freskók díszítenek.
Evangélikus templom: 1834-36. között épült klasszicista stílusban.
Egyéb látnivalók. Csónakázó tó, kálváriatemplom, Hatvany-Deutsch kastély, Szent László római katolikus templom, mely előtt az 1701-ben készült Krisztus-oszlop áll.
Rendezvények:
Októberi Simon-Júdás vásár, Rába Híd Expo.
Híres emberek: Nádasdy Tamás, Burka Sándor klarinét szólista, Kabos László (aki töltötte gyermekéveit), III. Lajos bajor király (a városban halt meg), Rezes Judit színésznő, Savanyu Gergely színész
