Szentendre – A Dunakanyar „ékszerdoboza”

Pest megyében található, népessége kb. 26.000 fő. Kulturális és művészeti emlékeivel vált népszerű turisztikai  célponttá. A Szentendrei-szigettel szemben, csodás természeti környezetben található város.

Története:

Ulcisia Castra, vagyis Farkasvár, Pannonia provincia egyik jelentős állomáshelye volt a római korban. Járt itt Septimius Severus, Caracalla és II. Valentinianus császár is.

A IX. században Kurszán fejedelem itt telepedett le, a római őrhelyet és a települést erődítménynek használta. A XII. században a veszprémi püspökség oklevél kiállító székhelye Szentendre. Neve Fulco deák,  1146-ban Sancti Andreae néven jelenik meg írásokban. 1241-ben a várost a tatárok feldúlják. A XIV. századtól a várost védfal veszi körül. Itt állt a Szent András templom is.

A török korban a város elnéptelenedett. A törökök kiűzése után külhoni telepesek érkeztek a városba, majd az 1690-es években nagy számú szerb lakosság települt be. A város kultúrájában és mai képén is látszódnak ezen források. A szerbekkel együtt dalmátok letelepedtek itt. A családok Szamárhegyen telepedtek le, ahol ma a Dalmát utca őrzi emléküket. A Rákóczi szabadságharc idején a szentendrei lakosság a császár pártjára állt.

Az 1700-as évek közepére megnőtt a dunai hajós forgalom, virágzásnak indult a kereskedelem. A XIX. századra lassú hanyatlás következett, majd Buda és Pest egyesülése után a város jelentősége ismét csökkent. A városban békében éltek szerbek és magyarok. 1888-tól Budapest és Szentendre között rendszeres vasútjárat indult.

Szentendre 1872-ben kapta meg a rendezett tanácsú város jellegét. A betelepülések után a város lakossága megnőtt, így a falusias jelleg helyett immáron újból városias jellegű lett. A nyugodt kisvárosi élet a század eleje óta vonzza a művészeket. A szentendrei művésztelep 1929-ben jött létre; ide kapcsolódik az ún. szentendrei iskola.

Látnivalók, nevezetességek:

Szabadtéri Néprajzi Múzeum : Magyarország jellegzetes tájainak népi építészetét, falusi életét, életmódját mutatja be. 1967-ben alapították. Skanzen Galéria is található itt. Itt épült meg 2009-ben Európa leghosszabb múzeumi vasútvonala.

Múzeumok: Ámos Imre- Anna Margit Emlékmúzeum, Barcsay Múzeum, Czóbel Béla Múzeum, Ferenczy Múzeum (itt a Ferenczy család gyűjteményes kiállítása látható) , Kmetty Múzeum, Kerényi Jenő Emlékmúzeum, Kovács Margit Múzeum (a keramikusművész a városnak adományozta életművének jelentős részét).

Szerb egyházi Múzeum: A hazai ortodox egyházművészet legszebb tárgyi emlékeit, ikonokat, egyházi műemlékeket őriz.

Szentendrei Képtár: A Szentendrei Képtár a Ferenczy Múzeum kiállító helye.

A városnak több temploma is van, pl. a Belgrád székesegyház, Blagovesztenszka szerb görögkeleti templom, Keresztelő Szent János római katolikus plébániatemplom.

Délszláv hangulat, művészet és római kori hangulat jellemzi a várost.

A művészetek városában szinte egész évben színes programok várják az idelátogatókat. A Fő tér és a Dunakorzó megtelik turistákkal.

Jelentős programok:

Szentendrei Tavaszi Fesztivál

Szentendrei Nyár és Teátrum

Szentendre Éjjel-Nappal

Dunaünnep

Advent és Szilveszter Szentendrén

A Skanzen programjai:

Pünkösd, Húsvét, Szüreti sokadalom és Szent Márton Újborünnep és Libator