Vác

Vác

Vác Pest megyében a Duna bal partján helyezkedik el. A „Dunakanyar központja”.

Megközelíthető vonattal, valamint közúton az M2-es útról, az E77-es útról, a 12-es útról gépkocsival és autóbusszal.

Nyáron hajóval is elérhető.

Vác kedvező adottságai miatt évezredek óta lakott település.

Nevét először a 11.században említik hiteles okoratban.

Egyes források szerint neve személynévből alakult ki, mások szerint a Vath nemzetségből származik.

A Váci püspökség alapjait I. István király rakta le, mégis I. Géza nevéhez kötik.

Egyháza nagy szerepet játszott a település életében, a mindenkori püspök volt a város földesura.

A vár a középkorban épült. Nagy szerepe volt, mert a fontos hadiesemények mindig érintették.

A tatárjárás idején a mongolok felégették a vártemplomot az ott menedéket kereső lakossággal együtt. Ekkor teljesen elnéptelenedett.

A várost újra a délnémet vidéki telepesekkel népesítette be IV. Béla.

A betelepültek saját hagyományaiknak megfelelően építették fel lakóházaikat, intézményeiket és a plébániatemplomot.

Bárhory Miklós püspök szobrászokat, festőket, építészeket hozott a városba, melynek következtében Vác virágzásnak indult, mely egészen a török időkig tartott.

A törökök sokszor megostromolták.

Az ujjáépítést tűzvész és a labanc-rác pusztítások hátráltatták.

Mai arculata a 18.század második felére alakult ki.

A város újranépesülése részben a püspökök szervezett telepítő munkájának, részben spontán beköltözéseknek köszönhető. Az újjáépítést és a gazdaság talpra állítását célul kitűző püspök-földesurak különböző kedvezményekkel - ingyenes házhely, építőanyag, adókedvezmények - igyekeztek idecsalogatni a kizárólag katolikus telepeseket. A betelepülők zöme - a visszatelepülő magyarok mellett - német nyelvterületről érkezett, de csehek, morvák, szlovákok, szerbek, horvátok, sőt franciák és olaszok is jöttek.

A 19.század az iparosodás időszaka, a század végére a fejlett céhes ipar átalakult, a műhelyekből üzemek, gyárak lettek.. A vasút Pesttől Vácig megindult. Segítette a munkához jutást, mivel a korábban szőlő és gyümölcstermelésből élő lakosok a filoxéravész következtében megélhetés nélkül maradtak.

A 19-20. század fordulóján fejlődő ipar, pezsgő kulturális élet, sportkör, sok társadalmi esemény jellemezte.

A kialakított új városrész sokakat vonzott letelepedésre.

Sok híresség, művész kötődött a városhoz.

A 20. század közepén állami üzemek működtek, lakótelepek épültek, a város élete is átalakult.

A rendszerváltást követően Vác helyzete is megváltozott. Sok munkahely megszünt a nagyipar felszámolásával, ugyanakkor új lehetőségek nyíltak.

Bővült az iskolahálózat, a város dinamikusan fejlődött, új épületek, jelentős ipari létesítmények gazdagították a várost.

Mára már vonzó idegenforgalmi célpont. A vízi és kerékpár turizmus fellegvára. Könnyű megközelíthetősége, gazdag történelme és csodás környezete miatt turisták sokasága keresi fel.

Kényelmes szállodák, panziók, vendégházak, hangulatos vendéglátóhelyek és számos kikapcsolódási lehetőség várja vendégeit.

A város és környéke sok fesztiválnak ad otthont, mely miatt szintén sokan ellátogatnak ide.

Sok híresség született vagy élt itt, akikre büszke a város. Hosszú lenne felsorolni, de néhányan közülük: I. Géza király, Hajnik Pál politikus, Katona Lajos néprajzkutató, Fónay Márta színésznő, Jancsó Miklós filmrendező, Csányi János színész, Rudolf Péter színész, Bogányi gergely zongoraművész, Győrffy Ákos költő, Gyulai zsolt kajakozó és itt kapott ihletet Petőfi Sándort az „Anyám tyúkja” c. vers megírására.

A város sok látnivalóval, gyönyörű épületekkel, műemlékekkel büszkélkedik.

Szent Mihály-templom

Püspöki palota

Püspöki könyvtár

Kuria

Fehérek temploma

Görög templom

Városháza

Irgalmas rendi kórház

Testvérvárosok kútja

Siketnémák Országos Intézete

Pannonia ház