Alcsútdoboz
Alcsútdoboz Fejér megye északi részén, a Váli-völgyben fekszik.
Elérhető a 811-es úton gépkocsival és távolsági busszal.
Alcsút nevével először a 14. században találkozhatunk hivatalos iratokban.
Ekkor Pilis vármegyéhez tartozott.
A török időkben teljesen elpusztult.
A helyreállítást követően a pálos kolostor szerette volna irányítani a falut, ezért jobbágyi szolgáltatásokra tartott igényt az itt élő lakosságtól, a falu végül a 18. században kötött szerződést a pálosokkal.
A történelem során több birtokosa is volt.
Egyik kiemelkedő személy József nádor, akinek nevéhez különleges növényfajok telepítése fűződik, ez lett a későbbi arborétum alapja.
Vértesdoboz Alcsúttól délre fekszik, valamikor a Csák nemzetség birtoka volt.
Nevét először a 16. század első felében említik hivatalos iratok Doboz, Dobosz alakokban.
A török időkben ennek a településnek is sok veszteséget kellett elviselnie.
A község a mai formában a 20. század közepén jött létre Vértesdoboz és Alcsút egyesítésével.
A két település egyikén sem volt korábban könyvtár, kultúrház, mozi sem. A művelődésről a Tűzoltóegylet, a Levente egylet és az Oltáregylet gondoskodott.
A fantasztikus természeti környezet, több írót is megihletett, Jókai Mór és Vajda János is megemlítette több írásában a tájat.
Kedvező földrajzi fekvése kapcsán a környék nagyon jó kirándulási lehetőségeket biztosít. Pihenhetnek a turisták a természet közelében, élvezhetik a csendet és a nyugalmat, azonban ha egy kis pezsgésre vágynak, közel van Székesfehérvár, Tatabánya, a Velencei-tó, 50 km-re elérhető a főváros is.
Több híres ember szülőfaluja Alcsút és Doboz is, többek között Zámolyi Nagy István református lelkész, Kovács Imre politikus és író, Weygand Tibor énekes, József Ágost főherceg és Csuthy Zsigmond református lelkész is.
Látnivalók
Alcsúti Arborétum
200 éves platánsor
Alcsúti Református templom
Vértesdobozi Református templom
Alcsútdobozi Római katolikus templom
Helytörténeti Gyűjtemény
Vál-Völgyi kisvasút
Alcsútdobozi Kalandpark
