Balatonendréd
Balatonendréd Somogy megyében fekszik, egy kedves, hangulatos és vendégszerető település.
Megközelíthető az M7-es és az E71-es úton gépkocsival és távolsági busszal.
Balatonedréd korán lakott település volt, nevének első említése a 11. századból származik.
Nevét Szent Andrásról, a falu védőszentjéről kaphatta.
A falunak több tulajdonosa is volt, először a veszprémi, később a fehérvári káptalan birtokolta.
A 14. században Zsigmond király a karthauzi szerzeteseknek adta.
A török időkben járási székhely volt, várát megerősítették.
A monda szerint a törökök - kiűzésüket megelőzően - kincseiket a Várcsige-hegy oldalában rejtették el, ám ezt azóta sem találják.
A falu a 16. század végén a 15 éves háború alatt feltehetően megsemmisült és csaknek száz év kellett a benépesüléséhez.
Iskolával már a 17. században rendelkezett.
Ezt követően gyarapodni kezdett, a 18. században malmot és csűrt is építettek, valamint új iskolát is kapott.
A két világháború csaknem 100 áldozatot követelt, akiknek emlékére a ’90-es években emlékművet is avattak.
A háború után 1948-ban TSZ alakult, mely csak nyolc évig működött.
1959-ben ismét megalakult a termelőszövetkezet, mely nagyban elősegítette az ipar fellendülését is.
A lakosság megélhetésének legfőbb forrása a mezőgazdaság volt, a TSZ támogatása nagyban segítette az oktatást és a művelődést, a népi hagyományok felelevenítését.
Az 1980-as évektől folyamatosan növekedett a lakosság száma, lakótelep is létesült.
Kedvező elhelyezkedése miatt a turisták szívesen látogatják.
Közel van a Balaton, Zamárdi 7 km-re érhető el.
A környék kiváló kirándulási lehetőségeket kínál.
A csendes, nyugodt település ma már kedvelt pihenőhely.
A település látványossága a Buda-hegy oldalában a „Barát-lik”, mely a török időkben feltehetően a lakosság menedékhelye is volt. Itt rejtőzött a híres betyár, Patkó Bandi is.
A településhez kötődő híresség Vidovics Ferenc, a megye egykori főispánja és Kájel Endre református lelkész.
Látnivalók
Kájel Csipkeház
Római katolikus templom