Tihany, Veszprém megye

Tihany

Tihany község Veszprém megyében. Népessége kb. 1400 fő. Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, a Tihanyi-félszigeten található.  Híres, még ma is élő nevezetessége a tihanyi echo, amely a Visszhang-domb és az Apátság között keletkezett.  A tájat vulkanikus erők formálták, ma a Külső és Belső-tó is látható. A középhegység peremzónáin ma is láthatók a híres kecskekörmök. A helyi házak nagy része tihanyi bazalttufából épült. A területen szőlők, legelők, erdők és levendula ültetvények találhatók. A tihanyi levendula a táj jellegzetes növénye.

Története:

A leletek azt bizonyítják, hogy a terület már az őskorban lakott volt.  A római kor népei is lakták e vidéket, itt átkelőhely is működött. I. András király 1055-ben jelölte ki a királyi család temetkezőhelyé, amely fölé bencés monostort épített. A Tihanyi Apátság a XIII. században már hiteles helyként működött.  A monostort a török időkben várrá alakították. A XVIII. században építették újjá, barokk stílusban.

Tihany a ’60-as évek óta turisztikailag frekventált helynek számít, elsősorban történelmi és kulturális értékei, természeti környezete és a Balaton közelsége miatt. A község vonzereje elsősorban az Apátság köré csoportosul, de természeti adottságai és a látvány is páratlan élményt nyújtanak.

Látnivalók:

Tihanyi Apátság: a templom barokk stílusú. Belső berendezését Sebastian Stuhlhof faszobrász készítette. Felújítása 1996-ban fejeződött be. A kéttornyú templom a Tihanyi-dombság tetején található, a környező utcácskákban kirakodó vásár látható. bencés apátság, melyet I. András király alapított 1055-ben. A monostor alapító oklevele a legrégebbi magyar oklevél. Az oklevelet a Pannonhalmi Főapátságban őrzik. A tatárjárás nem okozott pusztítást az apátság életében. A szerzetesi élet 1534-ben megszűnt.  Az 1683-as tűzvész után megkezdődött a templom újjáépítése. 1786-ban II. József császár a bencés rendet is feloszlatta. A szerzetesek csak 1802-ben tértek vissza Tihanyba. Az 1889-es felújítás során a kor három nagy festőjét bízták meg a boltmezők kifestésével.

Református templom, harangláb: 1793-ban épült, téglalap alaprajzú építmény, a harangláb ettől nyugatra található.

I.András kriptája: 3 hajós román csarnokkripta. 1060-ban hunyt el a király, akinek földi maradványai is itt találhatók.

Egykori apátsági majorság: az épületek az 1830-as években épültek. A területen alloidális gazdálkodás folyt.

Egyéb látnivalók: egykori apátsági községkocsma, boros pince, magtár, Habsburg József főherceg nyaralóháza.

Egyéb nevezetességek:  Óvár, Halomsírok, Remete-telep, Kálvária, Nyársas hegy, Akasztó-domb, Apáti és Újlaki templomrom.

A Tihanyi félsziget számos vonatkozásban rejt egyedülálló természeti értékeket. A tóvidék 3 tóból tevődik össze, itt látható a Nyereg-hegy, a Csúcs-hegy, Apáti-hegy, Kiserdő tető, Gejzírmező és a Lóczy tanösvény (7 megálló látható, egy-egy nevezetességgel).