Biharkeresztes
Biharkeresztes Hajdú-Bihar megyében, a magyar-román határ mellett helyezkedik el.
Elérhető a 42-es úton gépkocsival és távolsági busszal, valamint a Püspökladány-Biharkeresztes vasútvonalon.
A település környéke már az újkőkorban lakott volt, ezt régészeti leletek is bizonyítják. Az előkerült kerámia edények legalább 5-6 ezer évesek.
A bronzkorból aranykincsek kerültek feltárásra, melyek a Nemzeti Múzeumban láthatók.
Kezdetben a szkíták, majd a kelták, később pedig a szarmaták, majd a gepidák éltek itt. Az avarok a 6.-7. században jelentek meg ezen a területen.
A honfoglaló magyarok is szívesen telepedtek meg itt.
Nevének első említése a 13. századból származik, Fancsal néven került leírásra.
A tatárjárás idején valószínűleg elpusztult. A középkorban egyrészt a váradi egyház birtoka, a váradi káptalané, másrészt pedig a váradi Szent Kereszt oltár oltármesteréé volt, innen kapta a „keresztes” nevet.
A 14. században keresztesfaluként említik, a 16. században 86 telkes magyar lakossága volt Keresztesnek.
A településnek a történelem során több birtokosa is volt, többek között a Zólyomi család.
A török időkben elnéptelenedett, elpusztult, lakói szétszéledtek. A törökök Nagyváradot is elfoglalták.
A hódoltság megszűnését követően azonban gyorsan újra benépesült.
A Zólyomiak egykori birtoka gróf Csáki László tulajdonába került, mely egészen a 20. századig a család birtoka maradt.
A 18. század végén már Mezőkeresztes néven említik.
Az 1848-49-es szabadságharcban sokan kivették részüket.
A 19. század közepén járási székhely lett, vásártartási jogot kapott, ezzel dinamikus fejlődés vette kezdetét.
A 19. század végére már gőzmalma is volt.
A 20. század elején nevét Biharkeresztesre változtatták, mivel az országban volt már egy Mezőkeresztes.
Az I. világháború és Trianon nagymértékben visszavetette a település fejlődését, sokan elestek, Nagyváradtól való elválasztása szintén nem volt jó hatással a település gazdasági és kulturális életére.
1989-ben kapott városi rangot.
Ma a város látja el a környék közigazgatását, sok iskolája, óvodája, középülete van.
Az infrastruktúra fejlesztése fontos szempont a város életében, ez a terület lesz Nyugat-Európa legkeletibb határa. Fontos határátkelő.
A környék kiváló kirándulási lehetőségeket kínál. Közel van Nagyvárad, Nagyszalonta, 53 km-re fekszik Debrecen és Hajdúszoboszló, 60 km a Hortobágyi Nemzeti Park, de nincs túl messze a fantasztikus történelmi város, Gyula sem.
A városhoz több híresség köthető, Varga Géza írástörténész, Járai Zsigmond volt MNB elnök és pénzügyminiszter, Kőrösy Lajos festőművész.
Látnivalók
Katolikus templom
Református templom
Első és második világháborús emlékmű
Szent László szobor
’56-os Emlékmű
Helytörténeti Gyűjtemény
Osváth Pál mellszobra
Bocskai István erdélyi fejedelem szobra
