Füzesgyarmat

Füzesgyarmat Békés megye északi részén helyezkedik el.

A város termálvizéről és szénhidrogén kutatásáról nevezetes.

Megközelíthetőség

Közúton Szeghalom felől a 47-es útról leágazó összekötő úton érhető el.

Vonattal a Békéscsaba-Püspökladány vasútvonalon közelíthető meg.

Neve a Kürt-Gyarmat névből keletkezett, a füzes ragadványnevet a helységen egykor keresztülfolyó Nagy-Ér menti füzesekről kapta.

Hiteles okirat 1219-ben említi először a település nevét, akkor Gormothnak írták. 1776. január 01-én Mária Terézia idejéből való rendelet alapján a falu határában lévő sok fűzfa miatt a Füzesgyarmat nevet kapta, a többi Gyarmat nevű településtől megkülönböztetve.

Története

A honfoglalás előtt avar telepesek éltek a térségben, ezt régészeti leletek is bizonyítják.

A középkori település szinte kizárólag mezőgazdaságból és elsősorban állattenyésztésből élt.

A 19. században kezdődött meg az iparosodás. 1803. október 15-én elnyerte a mezővárosi rangot és az országos vásár tartásának privilégiumát.

Az első iparos céh - Egyesült Céh Társaság néven - az 1828-as összeíráskor alakult.

A mezővárosi címet 1867-ig, a kiegyezésig megőrizte.

A két világháború közötti fejlődés eredménye volt ipari üzemek és az intézményrendszer fejlődése ( hengermalmok, téglagyárak, szeszfőzde, cipőgyár, egészségház, új iskola, posta).

Az 1945-50-es évek az ujjáépítés eredményei ( termelőszövetkezetek, kisipari szövetkezet meglakulása, kultúrház megépítése. )

Az 1980-as évek elején a mezőgazdasági termelés csökkent, az ipari termelés nőtt.

Az 1980-as évek közepén jelentős mennyiségű szénhidrogénra bukkantak, és ezt követően megkezdődött a MOL Nyrt évi 8-10 milliárdos kitermelése.

2000. július 1-jétől városi rangot kapott.

Látnivalói

Városháza

Wenckheim-kastély ( Füzesgyarmati Kastélypark-fürdő )

Castrum termál kemping

A Szent Borbála - a bányászok védőszentje

Tájház

Szitás Erzsébet Képtár

Egykori zsinagóga épülete ( jelenleg iskola )