Körösladány
Körösladány Békés megyében helyezkedik el.
Megközelíthető a 47-es úton gépkocsival és a Volán távolsági járataival, valamint vonattal a MÁV Körösharsány- Gyoma vasútvonalán.
Körösladány fantasztikus természeti környezetben fekszik, a Sebes-Körös kettészeli a várost.
A település korán lakott volt, a régészeti leletek alapján közel hétezer éves múlttal rendelkezik.
Bár népessége folyamatosan kicserélődött, szinte mindig lakták.
Nevének első írásos említése a 8.-9. században merült fel iratokban. Kezdetben Nadány néven említik és szláv személynévből eredeztetik.
A 10. század derekán a Vata nemzetség uralma alá került, majd lakói elhagyták a falut.
Ezt követően besenyő fegyveresekkel telepítették be.
Körösladány első hivatalos említése a 13. század elejéről származik a Váradi Regestrumban.
A nádor Nadány lakosságát a mongolok betörésekor fegyverbe szólította, a feltételezések szerint a Vereckei-hágó védelménél estek el.
Ezt követően hosszabb időre ismét elnéptelenedett, majd a király Ugodnak és Apajnak adományozta.
Az új birtokosok családokat telepítettek Nadányba és temploma is épült.
A 13. századtól hosszú időn keresztül a Nadányi család birtokolta, majd a törökök kiűzését követően a Harruckern, majd a Wenckheim család tulajdona lett.
A 16. század első felében -1514-ben - Dózsa serege áthalad a falun, lakói áttérnek a református hitre.
A 16. század közepén a település behódol a törököknek és velük szövetkezve tervezik Nagyvárad elfoglalását, János Zsigmond újra trónra kerülését.
A 16. század végén a falu ismét elnéptelenedett, majd a 17. század elején újból benépesült.
A 17. század közepén a török támadások következtében teljesen elpusztult.
A 17. század végén Nadányi János telepesekkel népesíti be a falut.
A 19. században megépült a Wenckheim-kastély és a római katolikus iskola. Egy újabb tűzvész 1821-ben elpusztítja a falut.
Ezután megépült a római katolikus templom, elkezdi működését az első gőzmalom, az óvoda, a községháza.
1881-ben árvíz súlytotta a falut, nagyon sok kárt okozva a lakosoknak.
Négy év múlva sor került az első vásár megrendezésére, majd megépül a „Szegények Menháza”.
A vasút megépítése új lendületet ad a település fejlődésének, bekerül a kulturális, gazdasági és kereskedelmi vérkeringésbe, vashíd épül, elkészül az első szilárd burkolatú útja is.
A települést folyamatos fejlődés jellemzi. Ártézi kutat fúrnak, lakóházak épülnek, elindul az áramszolgáltatás, mozi kedzi meg működését.
1945-ben elkezdődik a földosztás, megtörténik a villamosítás, elterjed a „Néprádió” , majd gépállomást telepítenek a faluba, az iskolákat pedig államosítják.
Művelődési Ház, szolgálati lakások épülnek, a ’60-as évek közepén általános lesz a TV szolgáltatás is.
1977-ben átadásra kerül a Sebes-Körösön a duzzasztómű, az új híd és fogadja vendégeit a Helytörténeti Gyűjtemény.
A ’90-es évek elején ideér a vezetékes gáz, a telefon, új ipari létesítmények települnek.
Körösladányt a töretlen fejlődés jellemzi, 2007-ben városi rangra emelkedett.
Itt született vagy itt élt:
Asztalos Miklós író, Lengyel Béla kémikus, Kata Mihály gyógyszerész, Kiss István építész, Wenckheim Béla politikus, miniszterelnök, Tüköry Lajos olasz szabadságharcos.
Látnivalók
Katolikus templom
Garibaldi szobra
Református templom
Köztéri szobrok
Csörsz árka
Wenckheim-kastély
Első és második világháborús emlékmű
Duzzasztómű
Helytörténeti Gyűjtemény
Wenckheim kripta
1956-os emlékmű
