Békéscsaba, Békés megye

Békéscsaba

Békés megye megyeszékhelye. A sokak által említett „Viharsarok” központja. Az első írásos dokumentumok 1332-ből származnak, bár a török időkben a város elpusztult, így újjá kellett építeni. A város méltán híres a „Csabai kolbászról”, valamint fesztiváljairól.

A város története:

Az első írásos emlékek az 1332-es pápai feljegyzésekből maradtak ránk, ami azonban nem jelenti azt, hogy a város korábban ne lett volna lakott. Nevét Csaba személynévből eredeztették, ami török eredetű. A török háborúk során, főleg az Oszmán Birodalom elleni harcokban néptelenedett el, majd 1703-ban a gyulai rácok felégették a várost. Az újratelepítés Harruckern János Györgynek köszönhető, aki a törökök elleni harcban bizonyított s így megkapta Békés vármegye egy részét. A városban főként szlovákok és tótok költöztek be a 18. században, s így a várost ma is a szlovákok egyik kulturális központjaként említik.

Az 1700-as évek végére a város lakossága jócskán megemelkedett, bár a járványok ezt a területet sem kímélték. 1777-ben az Élővíz-csatorna kiásása mind a mezőgazdaságban, mind a terület fejlődésében nagy szerepet játszott. 1787-ben nyitották meg az első postaállomást itt, majd postautat építettek Nagyvárad irányába. 1807 és 24 között épült fel az evangélikus nagytemplom. 1840-ben Csaba mezővárosi rangot kapott, népessége ekkorra már meghaladta a 20.000 főt.

Az 1848-as években a Csabán élő szlovákok is jelét adták hazaszeretetüknek, nemcsak anyagi, hanem erkölcsi téren is. 1885-ben a várost is elérte a vasút s így végre felgyorsult az élet is. A város történelmének egyik fontos személye volt Áchim L. András, aki parasztokból álló pártot alapított s sokáig a város vezetője volt.

Zsigmondy Béla a Kossuth téren 1885-ben fejezte be az artézi kút fúrását, ekkortól van már a városnak ivóvize. 1888-ban hatalmas árvíz pusztított a területen, a megáradt Körös folyó Doboz felől törte át a gátakat. A későbbi megelőzésre építették meg a körgátat.

Az első világháború a várost sem kímélte. A város férfi lakossága a 101. gyalogezredben harcolt. 1919-ben és 20-ban a város a tanácsköztársaság diktatúráját majd később a román megszállás terheit volt kénytelen elviselni. A trianoni-békeszerződés utána Magyarország elveszítette a keleti területeit, így Arad, Temesvár városokat s Békéscsabának kellett átvenni ezen városok szerepét is. Ennek emlékét őrzi a 2008-ban felállított Trianon-emlékmű is.

A második világháború idején nem igen volt szárazföldi harc, bár a háború mély nyomokat hagyott a városban. Több száz zsidót deportáltak, illetve 1944-ben a brit és amerikai légierő nehézbombázói szőnyegbombázással pusztították el a város egy részét, köztük a vasútállomást s annak környékét. Október 6-án a Vörös Hadsereg megszállta a várost.

Békéscsaba az 1950-es évek óta megyeszékhely. 1956-ban a honvédség alakulatai a forradalom mellé álltak s így már visszafordíthatatlan volt az ellenállás. Október 26-án egy tüntetés zajlott a városban, 1 nappal később már a rendőrség is a tüntetők mellé állt. November 4-én az oroszok harckocsikkal szállták meg a várost, rövid tűzharcot követően. A szocializmus idején a város az élelmiszeripar egyik fontos bástyája volt. Huszonöt év alatt a város lakossága 65.000 főre emelkedett, s a hatvanas évektől megkezdődtek a panel építések. Ekkor jött létre több kis üzem egyesüléséből a Kner-nyomda is. A ’80-as években a lakosság többsége az iparban dolgozott, bár a rendszerváltás után több kisüzem tönkre ment.

A város a 2000-es évekre újabb lendületet kapott, s megépült a Csaba center, megépült az elkerülő út, felújították az Árpád-fürdőt, s megnyitott a repülőtér is. Ma kb. 64.000-en élnek itt.

A városnak különböző „részei” ismertek, mint a Lencsési, Fényes, Jamina, Mezőmegyer, Gerla.

A város legnagyobb üzemei a Konzervgyár, a Jamina-Tondach cserépgyár, Nyomdaipar (Kner), Csabahús Kft (kolbászok), baromfifeldolgozó (régebben Barnevál).

A város a 44-es és 47-es út találkozásánál fekszik.

Látnivalók:

Békés megyei Jókai Színház: 1879-ben nyitotta meg kapuit. Az Alföld első állandó kőszínháza. A színháznak 1954-ig nem volt állandó társulata. napjainkban pedig már egyre több neves színész fordul meg a színpadon.

Csaba Center: szórakoztató és bevásárló centrum. A 2000-es években épült meg, a megye legnagyobb bevásárló központja.

Munkácsy Mihály Múzeum és emlékház: 1899-ben alapította a megyei múzeum egyesület. Nevét a gyermekkorát, ifjú és házaskorát itt töltő Munkácsy Mihály festőről kapta. Folyamatos kiállítások várják az érdeklődőket. Az emlékházban pedig Munkácsy hagyatékát tekinthetjük meg. az emlékházat 1994-ben nyitották meg.

Szlovák tájház: 1972-ben létesítették, a múzeum tárgyaiból és a Békés megyében összegyűjtött tárgyakból látható állandó kiállítás.Egy jómódú szlovák parasztgazda életébe nyerhetünk bepillantást.

Árpád-fürdő: 1922-ben nyitotta meg kapuit, a fürdőt 2003-ban újították fel.

A városban hagyományosan minden évben megrendezésre kerül a Csabai Kolbászfesztivál, valamint a Csülök és Sörfesztivál is, amelyek látogatók ezreit vonzzák.