Mezőberény
Mezőberény Békés megyében fekszik.
Megközelíthető a 46-os, a 47-es és a 470-es főúton gépkocsival és távolsági busszal, valamint vasúton a Szolnok-Lőkösháza vasútvonalon.
Mezőberény már több ezer éve lakott volt.
Az újkőkortól a honfoglalásig számos lelet került elő.
A magyarok letelepedésének időszakában alakult ki az Árpád kori falu, Berény.
Nevének eredetére több magyarázat van, egyik egy törzsi név, feltehetően kabar vagy besenyő eredetű.
A tatárjárás idején a település elpusztult, elnéptelenedett.
Az újratelepítés Berend fia, Márton várispán nevéhez köthető.
A település nevét először a 14. század első felében említik hivatalos iratok.
Fontos hely volt, kőtemplommal is rendelkezett.
A 14. században a gyulai uradalom része volt, a történelem során több birtokosa is volt. Többek között a Losonczy család, a Maróti család, Corvin János és Brandenburgi György is.
A település fontosságát az is igazolja, hogy a 16. század második évtizedében itt tartották a vármegye-gyűléseket.
Az itt élők megélhetési forrása elsősorban a földművelés és az állattartás volt.
A török megszállás 1566-ban érte el Gyulát és ezzel együtt Berényt is.
A törökök mellett a tatárok is feldúlták, ezért hosszú időre elnéptelenedett.
Az újratelepülés a 18. század első éveiben kezdődött el, a lakosok nagy része visszatért falujába. Csaknem 30 családdal és Dályi János lelkész irányításával létrejött a második Berény és elkezdődött az ujjáépítés.
Az itt élők veremházakban laktak, templomot építettek, harangot öntöttek, elkészült a falu pecsétje, mely a mai napig fontos elem a város életében. A mai címer alapja.
A Rákóczi-szabadságharc idején azonban ismét elnéptelenedett. A lakatlan időszak 14 évig tartott.
A 18. század elején a Harruckern család birtokába került és elkezdődött a betelepítés.
A régi lakosok egy része visszatért, de jöttek szlovák telepesek is, valamint az Alföldről és felvidékről is települtek ide.
Ezután német telepesek érkeztek a faluba, a betelepülés a század közepéig tartott.
Három népcsoport ( németek, szlovákok és magyarok ) egymástól elkülönülve telepedett le. Mindhárom népcsoport a protestáns felekezethez tartozott, emiatt nagyon jól érvényesült a békés egymás mellett élés elve.
Mindegyik közösség saját templomot épített.
A 18. és 19. században nyerte el a belváros mai arculatát, ekkor alakult ki utcahálózata.
A külterületek kialakítása a 18. század végére fejeződött be.
A polgárosodás a jobbágyfelszabadítással indult meg, ezt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc nagymértékben segítette, melyben a berényiek jelentős számban részt vettek.
Az egyre intenzívebb állattenyésztés és földművelés következtében jelentős fellendülés kezdődött.
A kézműves ipar mellett a 19. század végén megindult az iparosodás is. Téglagyár, gőzmalom, szövőüzem kezdte meg működését.
A vasút megépítése ismét nagyot lendített a városon, vásártartási jogot kapott, amit elsősorban városias települések kaptak meg.
A 20. századra megépültek a nagyobb középületek, városháza, templom, emeletes házak, iskola létesült.
Az első világháború megállította a település töretlen fejlődését, sok emberáldozatot követelt, súlyos veszteségeket okozott.
Mára már egy kedves, elbűvölő kisvárossá nőtte ki magát.
Aktív turizmus, kulturális események, strand, hangulatos vendéglátóhelyek várják a vendégeket.
A termálfürdő gondozott parkjával, medencéivel tökéletes kikapcsolódási és feltöltődési helyszín. Gyógyvize számos betegségre van gyógyító hatással.
A környék is nagyon jó kirándulási lehetőségeket kínál. 50 km-es körzetben elérhető Szarvas, Békéscsaba, Gyula, Orosháza, a Körös-Maros Nemzeti Park, de nincs messze a romániai Nagyszalonta sem.
Mezőberény sok híres emberrel büszkélkedhet.
Halmi Ferenc színész, Udvardy Anikó szobrászművész, Kaposi Márton filozófus, Csabai-Wágner József festőművész, Bereznai Péter festőművész, Orlai Petrich Soma festőművész, Somos András kertészmérnök, Czakó József agrármérnök, Dr. Gschwindt András az első magyar műhold egyik alkotója és még sokan mások.
Látnivalók
Vízügyi Múzeum
Zsidótemetó
Termálfürdő
Wenckheim-Fejérváry kastély
Orlai Petrich Soma Múzeum
Városháza
Első és második világháborús emlékmű
Patikamúzeum
Evangélikus templomok
Református templom
Római katolikus templom
Népek barátsága szobor
Köztéri szobrok
Mezőberényi német kitelepítettek emlékműve
