Csorvás
Csorvás Békés megyében, Orosháza és Békéscsaba között helyezkedik el.
Megközelíthető a 47-es úton gépkocsival és a Volán távolsági járataival, valamint a Szeged-Békéscsaba vasútvonalon.
A város mai területén már az újkőkor idejéből kerültek elő régészeti leletek, melyekből kiderült, hogy a 12. században templomos falu volt.
Nevének első említése a 15. század közepén merült fel hivatalos iratokban, ekkor V. László Hunyadi Jánosnak adományozta.
Az Ábrahámffy család birtokában volt egészen a 16. század végéig. Ekkor a török és a tatár pusztítások következtében elnéptelenedett.
A törökök kiűzése után Harrucken báró birtokába került, aki bérbeadta.
Gyula város hosszú ideig volt itt bérlő, főként az ő jobbágyaival települt be.
A 19. század második felében volt már postája, vasútállomása és számos intézménye.
Csorvás mai arculatát is ebben az időszakban kapta meg, ekkor alakult ki sakktábla rendszere.
A város bővelkedik látványosságokban, őrzi a hagyományokat, igazi vendégszerető kisváros.
Számos építészeti és természeti értéket mondhat magáénak.
A környék is bővelkedik kirándulási és kikapcsolódási lehetőségekben, látnivalókban, ahol további élmények várják a látogatókat.
Orosháza 17 km, Békéscsaba 22 km, Gyula 41 km, a Körös-Maros Nemzeti Park 27 km.
A városhoz köthető híres emberek
Szombathi Dávid János képzőművész, Miszlay István színházigazgató, rendező, Voith Ervin festőművész, Zalai György politikus, Láng Károly egyetemi tanár, Dr. Fehér Dezső a magyar lóversenysport egyik jeles szervezője, P. Szőke János szelézi szerzetes és még sokan mások.
Látnivalók
Római Katolikus Templom
I. és II. Világháborús emlékmű
Trianoni emlékmű
Millenniumi díszkút
Bartók emlékmű
Erdélyi hérics
Városháza
Rudolf-majori kastély
Perneczki Csárda
Petőfi pusztai kiskastély
Művelődési Ház
