Mezőkovácsháza
Mezőkovácsháza Békés megyében az egyik legnépesebb település.
Megközelíthető a 47-es útról alsóbbrendű utakon gépkocsival és a Körös Volán távolsági járataival, valamint a Békéscsaba-Újszeged vasútvonalon.
Mezőkovácsháza és környéke korán lakott terület volt, történelme egészen az avar korig követhető vissza, a 9. században már templomos hely volt.
Nevét személynévből eredeztetik, akik a „kovacs” mesterségről kapták a családnevüket.
Nevének első írásos említése a 15. század második felében merült fel okiratban, Kowachaza alakban.
A 15. században mezővárosi rangra emelte Mátyás király, ekkor már szép számban voltak lakói.
A török időkben ismét elpusztult, elnéptelenedett.
A törökök kiűzését követően a kincstár birtokába került, a pusztát családoknak adták bérbe.
Az egyik meghatározó család a Bittó család volt, szlovákokkal és magyarokkal telepítette be, ez alapozta meg a későbbi Mezőkovácsházát.
A mezőgazdasági tevékenység mellett a fuvarozás és a nagyállattartás ( főleg a juhtenyésztés ) volt a legfőbb megélhetési forrása a lakosságnak.
A 19. század második felére szépen gyarapodott és a környék meghatározó települése lett.
A település fejlődésében fontos dátum 1883. amikor megépült az Arad-Csanád vasútvonal. Ezzel bekapcsolódott az ország kereskedelmébe és közlekedésébe.
Az első és második világháború sajnos nem kímélte a települést, nagyon sok emberáldozatot követelt. Ezt követően az ’56-os forradalom után egymást érték a tüntetések, összecsapások.
Egészen a hetvenes évekig kis ütemű fejlődés figyelhető meg, majd a ’70-es évektől megindult egy nagyobb arányú településfejlesztés. Mezőkovácsháza a vidéki ipartelepítés centruma lett.
Innen töretlen fejlődés jellemzi, számos beruházásra került sor.
1986-ban városi rangra emlkedett.
A beruházások magukkal hozták az infrastruktúra fejlődését, utcák szilárd burkolatot kaptak, kiépült a kábeltévé, lakások épültek, szennyvíztisztító telep létesült, buszpályaudvar, posta, telefonközpont könnyítette meg az itt élők mindennapjait, bővült a gimnázium, napközikonyha épült.
A Művelődési Központnál emléksétány került kialakításra.
Mezőkovácsháza ma már vonzó kisváros sok látnivalóval és a Borostyán Fürdővel, mely a turisták egyik kedvelt célpontja.
A környék jó kirándulási lehetőségeket kínál, közel van a magyar-román határ is.
29 km Orosháza, 42 km a Körös-Maros Nemzeti Park, 43 km Békéscsaba és Gyula, ahol további élmények várnak a vendégekre.
A városhoz több híres ember köthető, többek között Zsigmond Ede költő, író, Hetényi György író, költő, Kalocsa Róza tanítónő, Sármezey Endre vasútmérnök és itt alakult meg az Ektomorf együttes is.
Látnivalók
Borostyán Fürdő
Városháza
Református templom
Római katolikus templom
Baptista imaház
Városi Könyvtár
Tájház
Helytörténeti kiállítás
Történelmi Emléksétány
