Csanádpalota
Csanádpalota Csongrád megye délkeleti részén, a román határ mellett, Makó közelében fekszik.
Megközelíthető az M43-as úton gépkocsival és távolsági busszal, de elérhető vonattal is a Békéscsaba-Mezőhegyes-Újszeged vasútvonalon.
A település csaknem 600 éves múltra tekint vissza. Nevét először a 15. század első felében említik hivatalos iratok, ekkor Palota volt a neve.
Birtokosa a nagylaki Jánki család.
A történelem során több tulajdonosa is volt.
Luxemburgi Zsigmond a települést Nagymihály Albertnek adományozta, később pedig a Hunyadiak birtoka lett.
A török időkben elpusztult, elnéptelenedett.
A 16. század második felében tótok települtek a faluba, ettől kezdve a falu neve Tótpalota volt.
Gyula eleste után teljesen elnéptelenedett.
A 17. században I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem birtoka lett, ezt követően pedig III. Ferdinánd lett a tulajdonos, a települést ebben az időben Mezőpalota néven említették.
A 17. század közepén II. Rákóczi Ferenc, utána pedig Pálffy Tamás csanádi püspök birtoka lett, majd az oszmánok pusztítása után az aradi uradalomhoz került.
A 18. század közepén németeket telepítettek a faluba, de a román és a szerb lakosokkal való együttélés nem volt felhőtlen, ezért elköltöztek.
A falu ismét elnéptelenedett, majd magyarokkal és szlovákokkal népesült be. A 18. század második felében már a mai nevét viselte, megépült a katolikus templom is.
A 19. század közepétől iskola, óvoda, postahivatal, téglagyár is volt már a faluban, ekkor épült meg a vasút is.
A trianoni békeszerződés alapján egy része Romániához került.
A két világháború között gyarapodott a falu és a lakosság is.
A második világháború sok emberáldozatot követelt.
A szocialista időkben az itt élők viszonylag jólétben éltek, határőrs is működött a településen.
A folyamatos fejlődés lehetővé tette, hogy Csanádpalota kezdeményezze várossá nyilvánítását.
2009-ben városi rangot kapott.
Kedvező földrajzi elhelyezkedése miatt kedvelt turistacélpont, nagyon jó kirándulási lehetőségekkel rendelkezik.
Közel van Szeged, Orosháza, Hódmezővásárhely, de nincs messze Romániában Arad és Temesvár sem.
Csanádpalotához több híres ember köthető: Kelemen László az első színigazgató, Gyenes Dienes András Petőfi-kutató, Kálmány Lajos népdal és népmese gyűjtő, Mikulich Tibor páncélos főhadnagy, Brengarten Henrik főjegyző.
Látnivalók
Római katolikus templom
Volt főszolgabírói lakás
Temetőkápolna
Felszabadulási emlékmű
Kelemen László szobra és sírja
Községháza
Lőcsei Mihály emléktábla
Déri István festőművész domborműve
Iglódi István emléktábla
Zsinagóga épülete
Zellmann-malom romjai
Névtelen hősök sírja
Magyar Millennium emlékkő
Kálmány Lajos emléktáblája
Második világháborús emlékmű
Ablonczi László emléktáblája
Csanádi vár köve
