Makó
Makó Csongrád megyében, a Maros jobb partján fekszik.
Könnyen megközelíthető az M43-as útról gépkocsival, vonattal és távolsági busszal egyaránt.
Nevét először a 13. száazdban említik hiteles okiratok Vlnuk alakban.
Ebben a században - Makó bán földesúr idejében - virágzott a település.
Kezdetben Makófalvának, a 16 században már Makónak nevezték.
Makó első pusztulását a tatár hordák okozták, ekkor felégették a várost, azonban ezt gyorsan kiheverte.
A második tatár roham a 16. század végén a templomot, a paplakot, a városházát, az egyházi levéltárat teljesen megsemmisítette.
A legdrasztikusabb pusztítást a 17. század második felében a visszavonuló török-tatár hordák okozták. Ekkor a várost teljesen felégették.
A viszatelepítés lassan ment végbe, ennek érdekében a visszatelepülők kedvezményekben részesültek, járulékok és adók fizetése alól mentesültek. Ez vonzóbbá tette a letelepedést.
A városban új városrészek jöttek létre, lakosai vallásuk szerint telepedtek le, így egy katolikus és református mag alakult ki.
A város jelentősen fejlődött, de sok természeti csapást és járványt kellett átvészelnie. A legnagyobb veszélyt az árvizek jelentették.
A kiegyezés után a gazdasági élet fellendült. A makói hagyma világhírű lett.
A városban megindult a fejlesztés, utakat építettek, kutakat fúrtak, villanyt vezettek be és felújították a főteret.
A két világháború között jelentős szerepet kaptak az iskolák, a középítkezés és a kultúra.
A második világháború után nem igazán fejlődött és megyeszékhely szerepét is elvesztette.
A 70-es években kezdet fejlődni újra, ekkor megindult az ipari fejlesztés, több lakótelep épült.
A rendszerváltás után kezdődött meg a nagyobb arányú fejlődés, javult az infrastruktúra, szépült a város.
A Makói Ipari Park jelentős szerepet játszik a város életében.
Makó ma már nem csak hagymájáról híres, de kedvelt turistacélpont.
A Makói fürdő, a Maros Kalandpark és számos látnivaló várja kikapcsolódni vágyó vendégeit a városban.
Kényelmes szállodák, vendégházak, panziók, kempingek, ifjúsági szállások és hangulatos vengéglátó egységek várják a turistákat.
A Makói Hagymatikum Fürdő alig 30 percre található Szegedtől.
Makó legfőbb vonzereje az élmény, gyógy és wellness részlegekkel rendelkező fürdőkomplexum.
1956-ban hozták felszínre termálvizét, de csak később kezdték kihasználni a benne rejlő lehetőségeket.
A rendszerváltás után gyógyászati részleg került kialakításra, majd ezt követően élményelemekkel bővült. Hullámfürdő, vadvíz, gejzír, gombák, ülőpados hidromasszázs, buzgárral ellátott élménymedence, szabadtéri csúszda medencével biztosítja a gondtalan kikapcsolódást.
Mára már komoly idegenforgalomra épülő fürdőhely.
Jellegzetes épülete Makovecz Imre tervei alapján épült, a tanuszoda komplexum tanítványa, Csernyus Lőrinc munkáját dícséri.
A Maros Kalandparkban felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt felejthetetlen élményben lehet részük.
Gyermekek 19, felnőttek 25 elemből álló pályán próbálhatják ki ügyességüket.
A canopy-pálya egy 160 m-es drótkötélpálya, az országban egyedül itt van olyan pálya, amelyik folyó fölött ível át.
Lovasegyesületek, vadásztársaságok várják a lovagolni és vadászni vágyókat, kisgyerekek a Sajtkukac Játszóházban tölthetik vidáman az időt.
A kikapcsolódási lehetőségek mellett számos természeti érték és nevezetesség várja a látogatókat.
Makón sok híres ember született, vagy élt hosszú időn keresztül, hosszú lenne felsorolni. Néhányan közülük: Szentpéteri Csilla zongoraművész, Erdei Ferenc agrárközgazdász, szociológus, ( az MTA tagja ), Pulitzer József újságíró, Galamb József gépészmérnök ( a Ford Motor Company konstruktőre ), Szabó Dénes zenepedagógus, kórusvezető, Palya Bea népdalénekes, Páger Antal színész, Pigniczki Krisztina kézilabdás, Fátyol Mihály prímás, Kléh János festőművész, Erdei János olimpikon ökölvívó.
Látnivalók
Római Katolikus Plébániatemplom
Belvárosi Katolikus Kápolna
Görög Katolikus Templom és a Temetőkápolna
Evangélikus templomok
Volt Városháza
József Attila Múzeum
Skanzen
Szlovák Helytörténeti Gyűjtemény
Tájház
Kalandpark
