Hódmezővásárhely

Hódmezővásárhely Csongrád megyében helyezkedik el.

Az országban a második legnagyobb területű város.

Megközelíthető vonattal, autóbusszal és gépkocsival az M43-as, a 47-es és a 45-ös útról.

A környék az újkőkortól lakott volt. A honfoglalás után Ond vezér volt a vidék ura, majd a Kalán nemzetség örökölte.

Az első írásos emlékek a 13. századból valók.

A település Hód és Vásárhely összeolvadásából keletkezett. Innen kapta a nevét.

Mezővárosi jellegét tükröző kiegészítés ( mező ) később kapcsolódott be a település nevébe.

A középkorban főleg földművelésből, állatvásárokból, piacokból volt a bevételük és a megélhetésük az itt élőknek.

A helyiek az 1456-os Nándorfehérvári csatában is részt vettek és kiegyenesített kaszákkal megállították egy időre a törökök terjeszkedését.

Később a törökök mégis elérték a régiót és a 16. század végére a falvak nagy része elpusztult.

A megmaradás szempontjából fontos tényező, hogy Hódmezővásárhelynek saját református lelkésze volt, így megőrizte magyar anyanyelvét, mivel a zsoltáréneklés magyarul történt.

A törökökkel való háborúk során a város kirűrült, a 18. század elején azonban ujratelepült.

Az 1849-49-es szabadságharc idején a város ifjai Kossuth Lajos oldalán vettek részt a harcokban.

A város jelentős fejlődése következtében mai formája 1914-re kialakult.

Az első világháború hatalmas pusztítást végzett, Hódmezővásárhelyen is sok emberi veszteséget követelt.

A második világháború nem hozott ekkora emberáldozatot, szinte egyetlen nap alatt vonult át a városon.

1945-1950-től mezőgazdasági és ipari szövetkezetek alakultak.

Az alföldi táj, a Tisza közelsége vonzza az alkotókat és színes művészeti élet alakult itt ki.

A népművészet nagymértékben fejlődött. A népihímzés, fazekasság, fafaragás, bútorkészítés, bőrdíszművesség híven őrzik a múltat.

A 20. századtól pezsgő kulturális élet alakult ki.

A rendszerváltás óta folyamatos fejlődés jellemzi a várost.

Infrastruktúrális fejlesztések, a szociális hálózat bővítése, az intézmények racionalizálása jelentős eredményeket hozott.

Hódmezőváráshely fejlesztéseit Európa díjjal is elismeték.

A kultúra és a művészet fellendülése is kezdetét vette. Ennek következtében a városban egy belváros született, a Tornyai János Kultúrális Városnegyed.

Művelődési központ, múzeum, galéria, templomok várják a látogatókat a város szívében.

Rendszeresen koncertek és kulturális események helyszíne.

A város ma már jelentős turistacélpont.

Kényelmes szállodák, panziók, vendégházak és vendéglátó egységek várják az idelátogatókat.

Számos látnivalóval és kikapcsolódási lehetőséggel áll a turisták rendelkezésére.

A Mártély-Üdülőterület az aktív turisztikai lehetőségek kedvelőinek ajánlott. A Tisza holtága festői látvánnyal fogadja a vendégeket.

A kalandparkban minden korosztály számára garantált a kikapcsolódás.

Tanösvényeken végighaladva megismerhetik a Mártélyi holtág kialakulását, az árterek élővilágát, a Tisza vízi életét és a holtág vízi élővilágát.

Híres vásárhelyiek: Antal Imre zongoraművész, Bessenyei Ferenc a Nemzet Színésze, Borsodi Ferenc festőművész, Gyuricza József vívó, Juhász Katalin tőrvívó, Ilosfalvy Róbert operaénekes, Risztov Éva úszó, Németh László író, Kallós Ede szobrászművész, Pikali Gerda színész, Kiss Lajos néprajztudós és még sokan mások.

A város gyönyörű kútjai és műemlékei megállásra késztetik a látogatót.

a Bakay-kút

a Császtvay-kút,

a gyönyörű Városháza

a Csomorkányi templomrom

az Erzsébet Kórház,

a Katolikus népiskola,

a Katolikus Zárda

a Nándorfehérvári csata emlékharangja

a Présház

a Serház

az Ótemplom magtár