Szentes, Csongrád megye

Szentes

Szentes a Dél-Alföldön, Csongrád megyében, a Tisza és a Hármas-Körös által összefogva helyezkedik el a Kurca folyó két oldalán.

Megközelíthető az 5-ös főútról, 44-es, 45-ös és a 47-es útról gépkocsival, autóbusszal és vonattal.

A város az újkőkortól kezdve folyamatosan lakott hely volt.

Az egyik legértékesebb lelet a Sarlós Isten szobra, mely férfialakban ábrázolja az istenséget.

A népvándorlás során jazig, szarmata, gepida, hun és avar népek váltották egymást a feltárt sírok tanúsága szerint.

Egyes feltevések szerint itt állt Attila hun fejedelem sátorvárosa.

Anonymus szerint a honfoglaláskor Ond vezér és fia Ete népesítette be a területet.

Legkorábbi írásokban először a Kurca folyó neve lelhető fel,  Curicea alakban.

A város nevét először a 14. század első felében fedezték fel okiratban, Scenthus formában. Később írták Zenmpthesnek, Zenthesnek. Mai formája a 17. század második felében vált általánossá.

A legenda szerint Zendus János hadvezér volt a város megalapítója és névadója.

A mohácsi csata után a Tiszántúl és a város is Szapolyai János, utána János Zsigmond fennhatósága alá került. Hatalmát a török szultán biztosította, de jogigényét I. Habsburg Ferdinánd is fenntartotta, így ezek a települések háromfelé adóztak és aki tehette elmenekült. A környező falvak elnéptelenedtek, Szentes azonban gyarapodott, népessége folyamatosan nőtt.

A tiszántúli falvak a legnagyobb pusztítást a török hadjárat során élték át. 1566-ban a város teljesen elpusztult, azonban a veszteséget hamar kiheverte.

A következő nagy veszedelmet a török csapatok visszavonulása jelentette.

A 18. század elején hol kuruc, hol a császári hadak vonultak át a területen pusztítást hagyva maguk után.

A hadak még el sem vonultak, újabb veszedelem jött , a pestisjárvány.

A település fejlődésénél meghatározó volt, hogy Harruckern János György Szentest tette a császári hadak élelmezésének központjává.

Ez azt jelentette, hogy a helyi termények mind értékesítésre találtak és a lakosság gyorsan gyarapodott.

1848 újabb mérföldkő a város életében. Város lett és elnyerte az önálló országgyűlési képviselő választásának jogát, melyet azonban hamarosan visszavontak.

A kiegyezés után Szentes újra visszanyerte városi rangját.

Szentes ma kedvelt turistacélpont. Sok látnivalóval és kikapcsolódási lehetőséggel várja vendégeit.

Kényelmes szállodák, panziók és hangulatos vendéglátóhelyek várják a turistákat.

A Szentesi Üdülőközpontot a természetet kedvelő, pihenésre vágyó és aktív mozgást igénylő vendégek egyaránt felkeresik.

Termálmedencék, wellnessrészleg, szauna, pezsgőfürdő, csúszdapark, sportmedencék, teniszpályák, gyermekmedencék, minicsúszda biztosítják a gondtalan kikapcsolódást.

Lehetőség van csónakázásra, vízibiciklizésre.

Az üdülőközpont sportversenyek, gyakran színvonalas fesztiválok helyszíne.

Téli időszakban sátorral fedett szabadtéri termálvizes medencék idézik fel a télben a „nyarat”.

A Kurca-part Kalandpark gyönyörű zöld övezetben helyezkedik el, amely minden generáció számára izgalmas kikapcsolódást ígér.

Óriáshinta, függőhíd, tiroli kötélcsúszda, Crazy Ball, V-fly, különleges sziklamászás garantáltan maradandó élmény.

A szentesi kistérség igazi horgászparadicsom. A Tisza, Körös, Kórógy, Veker és a Kurca egyedülálló halállománnyal várja a horgászat szerelmeseit.

A horgászat mellett népszerű kikapcsolódás a vadászat is.

Híres szentesiek: Balázs Árpád zeneszerző, Berkes János operaénekes, Pitti Katalin operaénekes, Kőhalmi Zoltán humorista, Kárász Zénó színész, Gáspár Sándor színész, Csallány Dezső régész, Horváth Mihály történész,  Őze Lajos színész, Zsoldos Péter író, Szőke András színész, Szécsi Noémi író, Csete György építész és még sokan mások.

Számos látnivalót kínál:

Fafaragó gyűjtemény

Templomok

Csallány Gábor Kiállítóhely ( Régészeti Látványtár )

Fridrich Fényírda

Néprajzi magángyűjtemény

Koszta József Múzeum

Levéltár

Szentesi tévétorony

Művészetek Háza

Megyeháza Konferencia és Kulturális Központ

Olimpiai tölgy

Péter Pál Polgárház

Postatörténeti Emlékszoba

Shinto-kapu

Tapintható térkép

Vasúttörténeti Emlékhely

Zsinagóga ( Városi Könyvtár )

Kiállítások, galériák