Csongrád, Csongrád megye
Csongrád
A város Csongrád megyében, a Nagyalföld déli részén, a Tisza és a Hármas-Körös összefolyásánál helyezkedik el.
Elérhető az 5-ös és a 44-es útról letérve a 451-es úton gépkocsival és távolsági busszal, de megközelíthető vonattal is.
A település területe ősidők óta lakott volt. A lakosság életében jelentős szerepe volt a Tiszának, hiszen élelmük jelentős részét ebből nyerték.
A régészeti feltárások során előkerült leleteket a Tari László Múzeum őrzi.
Miután Árpád fejedelem győzelmet aratott az itt élő bolgár-szláv fejedelem csapatain, az itt lévő földvárat Ondnak és nemzetségének adta. A várat Ond fia újraépítette és mivel az ittmaradt néhány szláv „Csernigrádnak” nevezte, a későbbiekben ezért lett a mai város neve Csongrád.
Nevét először a 11. században említik hivatalos iratok. A 12. században nagyarányú fejlődés mutatkozott, ám a tatárok rombolása után jelentőségét elveszítette, a megyeközpontot IV. Béla Szegedre helyezte.
A betelepülő kunok és az itt élő magyarok háborúskodásai miatt újból elnéptelenedett.
A folyamatos harcok miatt a kereskedelmi utak áthelyeződtek más irányba.
Zsigmond király idéjében a település városi rangra emelkedett és a szegedi vár részét képezte. A török időkben a templomot megerősítették, az erődítményt felújították. A 15 éves háború idején a környező települések elpusztultak.
A 17. század második feléből számos építmény kerül említésre, többek között mecsetek, dzsámi kolostor, medresze, iskola, fogadó, bazár, kis földvár. A törökök teljesen kifosztották, kirabolták.
Miután megszűnt a török elnyomás, Csongrádon nagyarányú fejlődés vette kezdetét.
A 18. század első felében megépült a Szent Rókus templom, a század második felében pedig a Nagyboldogasszony templom.
A Rákóczi-szabadságharc bukását követően gróf Károlyi Sándor lett a birtokosa.
A Tisza szabályozása számos embernek biztosított munkát.
A 19. század végén visszaadta városi rangját és nagyközség lett, de a 20. század elején a lakosság ismét szorgalmazta és fontosnak tartotta, hogy Csongrád ismét város legyen.
Az új forint bevezetése élénkítette a helyi gazdaságot. A földeken megindult a termelés, ipari üzemek létesültek.
A vasúti és közúti híd újbóli megépítése Csongrád és Szentes között újabb jelentős lépés volt a város életében.
Csongrád arculatát ma is meghatározza a ’30-as években kialakított közterület, mely Piroska János polgármester nevéhez fűződik.
Hozzá kapcsolódik az állami borközraktár, a villanytelep és a református templom megépítése, részben ő tervezte a városházát is.
A rendszerváltást követően az üzemek jelentős része átalakult vagy megszűnt. Sokan elvesztették munkahelyüket, de az új gazdasági társaságok alakulásával lehetőség nyílt újabb munkahelyek létesítésére.
A város infrastruktúrája jól kiépült, a mai kor igényeinek megfelelő.
A környék kiváló kirándulási lehetőségeket kínál. Közel van Szentes, Ópusztaszer, Cserkeszőlő, Orosháza, Hódmezővásárhely, de kényelmesen elérhető Szeged is ahol számos kikapcsolódási lehetőség várja a látogatókat.
Csongrádhoz több híres ember köthető, többek között Eke Károly orvos, országgyűlési képviselő, a Magyar Rádió főmunkatársa, Dr. Katona Imre néprajztudós, Losonczi Áron a fényáteresztő beton feltalálója, Csemegi Ignác honvédszázados, Miloš Crnjanski szerb író és költő, Hatvani László az MTA tagja, Sarusi Kis János világbajnok kenus, Kőhalmi Zoltán humorista, Nemere Zoltán olimpikon vívó, Grecsó Krisztián író, költő, Vári Sándor pankrátor és még sokan mások.
Látnivalók
Szent Rókus templom
Nagyboldogasszony templom
Körös-torok
Holt-Tisza
Szent József templom és Ferences kolostor
Református templom
Tájház
Tari László Múzeum
Művésztelep
Csongrád Galéria
Baptista Templom és Imaház
Batsányi János Gimnázium