Gyomaendrőd

Gyomaendrőd Békés megyében, Szarvastól 25 km-re helyezkedik el.

Megközelíthető a 46-os és a 443-as úton gépkocsival és távolsági busszal, valamint vonattal a Budapest-Lökösháza és a Körösharsány-Gyoma vasútvonalakon.

Gyomaendrőd 1982-től létezik ezen a néven, előtte Gyoma és Endrőd önálló települések voltak.

Gyoma és Endrőd története külön-külön kerül említésre.

Gyoma nevének eredete nem tisztázott, egyik feltételezés szerint személynév, a másik szerint pedig torkolatot jelent, mivel a Körösök összefolyásánál található.

Először a 14. században találkozhatunk a nevével hivatalos okiratban, ekkor Gama alakban került leírásra.

A település első birtokosa a Bethlen család volt.

A török időkben ugyanazokat a csapásokat kellett elviselnie, mint a többi magyar településnek, volt olyan időszak, amikor teljesen elnéptelenedett.

A szatmári békekötést követően lassú benépesülés vette kezdetét, mely Harruckern János György földbirtokosnak köszönhető. A betelepülők jelentős kedvezményeket kaptak és az is fontos szempont volt, hogy egyvallású népeket telepítsen egy településre.

Gyomára reformátusok, Endrődre pedig katolikusok telepedtek le.

A lakosság elsősorban földműveléssel és állattartással foglalkozott.

Gyoma történetében fontos szerepet játszott Csepcsányi Tamás, aki a 19. század közepén német ajkú lakosokat telepített be és ezzel egyidőben vásártartási jogot és mezővárosi rangot is kapott a település.

Endrőd nevét valószínűleg egy Endre nevű birtokosról kapta. Nevét először a 15. század elején említik hivatalos iratok.

A török időkben ezt a falut is elpusztították, teljesen elnéptelenedett.

Az újratelepülés a 18. század elején indult meg, Harruckern János György katolikus vallású népeket telepített a faluba.

Mivel katolikus vallásúak voltak, így egy-egy család sok gyermeket vállat, ennek következtében lakossága gyorsan gyarapodott.

Fontos volt a tanyai gazdálkodás, ennek Endrődön nagy hagyománya lett, lakosságának jelentős része tanyán élt.

Fontos szerepe volt a kézműiparnak, szinte minden ágában vannak híres dinasztiák. Az egyik ilyen mesterség a bognároké, akik olyan kocsitípust fejlesztettek ki, melyből egy még ma is látható Ópusztaszeren.

Gyomaendrőd 1989-ben kapott városi rangot.

A város a megye egyik meghatározó kulturális és gazdasági központja.

A Hármas-Körös partján található kisváros számos kikapcsolódási lehetőséggel várja a turistákat. Egyedülálló természeti és kulturális értékek vonzzák egész évben a látogatókat.

Horgászok, vízisportot kedvelők valódi paradicsoma, de híres gyógyvize miatt kedvelt célpontja a gyógyulásra vágyóknak is.

Emellett gasztronómiai fesztiválok, művészeti találkozók, és a bogárhátú Volkswagenek rendszeres találkozóhelye is.

Gyomaendrőd sok hírességgel büszkélkedhet:

Fenákel Judit újságíró, Honti Antal grafikusművész, Határ Győző költő és filozófus, Kállai Ferenc színművész, Kálmán Farkas zenetörténész, Kató József költő, műfordító, Kner Izidor és Kner Imre nyomdász, Rózsahegyi Kálmán színművész, Pál Lénárd fizikus és még sokan mások.

Látnivalók

Kner Nyomdaipari Múzeum

Tudás Kútja

Hársfasor

Gyomai Tájház

Halászati és történelmi élménypark

Tímár Máté mellszobra

Csendőrsortűz emlékmű

Rózsahegyi Kálmán mellszobra

Városi Képtár

Endrődi Tájház

Római katolikus templom