Szarvas

Szarvas Békés megyében fekszik, a Hármas-Körös holtágának partján.

Megközelíthető a 44-es főútról, a 443-as főútról gépkocsival és autóbusszal, valamint vasúton.

Régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy a város területe már az őskorban lakott volt. Legjelentősebb tárgyi emlék az avar kori rovásírásos tűtartó.

Az első írások Szarvashalom néven említik, ezt számos 13. századi feljegyzés bizonyítja.

A török időkben palánkvár épült, mely megvédte a Hármas-Körös menti átkelőhelyet. A folyami átkelőhely jelentősége nagy volt, emiatt sokszor cserélt gazdát, majd a 17. század végén elpusztult.

A város a 18. század első felében - Harruckern János füldesúr idejében - ujjászületetett, a település szlovák jobbágycsaládokkal benépesült. Mezőváros lett, de a fejlődés csak a 18. század végén indult meg jelentősebben.

A nagyarányú fejlődés Tessedik Sámuel nevéhez fűződik, aki felvirágoztatta a települést, megalapította az ország első gazdasági iskoláját.

Megismertette a lakókkal a legkorszerűbb földművelést, felépítette az iskolát, és az Evangélikus Ótemplomot. További jelentős építkezések történtek a városban.

A város fejlődését jelentősen befolyásolta a gimnázium, mely a 19. század első felében települt Szarvasra.

A Szarvas életében kiemelten fontos szerepet játszott a Bolza család, akik kastélyokat építettek, létrehozták az Anna-ligetet, a Pepi-kertet, azaz a Szarvasi Arborétumot, mely ma a város legfőbb vonzereje, turisták sokasága keresi fel minden évben.

Szarvason létesült a megye első nyomdája.

Az 1848-49-es szabadságharc alatt elveszítette városi rangját és csak a 20. század második felében lett ismét város.

Jellemzően mezőgazdasági város volt mindig.

A vasút megépítése jelentős szerepet játszott a település életében.

Kiemelt szerepe volt a városban a kutatómunkának és az oktatásnak.

Kutatóintézet ( HAKI ) és a Tessedik Sámuel Főiskola révén a város a megye szellemi központja lett, ennek kapcsán számos kiemelkedő egyéniség kötődik a városhoz, pl. Melis György operaénekes, Mendöl Tibor kutató, Székely Mihály repülő, Gyóni Géza költő, Ruzicskay György festőművész.

A város idegenforgalmi szempontból fontos szerepet tölt be, a Körös menti élmények vonzzák a turistákat.

Az érintetlen környezet, a nyugalom, a különleges élővilág és számos kikapcsolódási lehetőség segíti feledtetni a dolgos hétköznapokat, a mozgalmas nagyvárosi életet.

Aki különleges élményekre és kalandra vágyik, itt biztosan megtalálja.

A Szarvasi Arborétum felejthetetlen élményeket nyújt a látogatóknak.

Itt van az ország különleges makettparkja, a „Mini Magyarország”, nagy élmény, családi és iskolai programok széles választéka várja a látogatókat.

A Titkok kertje, Pepi gróf Varázstanyája, az Üvegház és az Áruda különleges növényei várják a vendégeket.

Akik sétahajózásra vágynak, itt azt is megtehetik. A hajóút során megismerhetik a Bolza-család kastélyát, a Szarvasi Víziszínházat és más különlegességeket.

A városnéző kisbusz szintén nagyon jó program a családoknak, minden korosztálynak.

A fantasztikus környezet kiválóan alkalmas koncertek, talákozók megrendezésére. A Szarvasi Kamarazenekar rendszeres fellépője az Arborétumnak.

A fentebb felsoroltak mellett nagyon sok név fűződik még a városhoz. Boczkó Dániel, Vajda Péter, Ballagi Mór, Szendy Árpád, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Dr. Dankó László, Novodomszky Éva, Hegedűs Tünde és még sokan mások.

Látnivalók

Szarvasi Arborétum

Mini Magyarország

Szarvasi Gyógyfürdő

Evangélikus Ótemplom

Mitrovszky-kastély

Bolza-kastély

Erzsébet-liget

Csáky-kastély

Evangélikus Újtemplom

Alkotóház

Tessedik Sámuel Múzeum