Püspökladány

Püspökladány Hajdú-Bihar megyében, a Tiszántúl középső részén fekvő alföldi város.

Megközelíthető a 4-es és a 42-es főúton gépkocsival és távolsági busszal, valamint a Szolnok-Záhony, a Püspökladány-Biharkeresztes és a Békéscsaba-Püspökladány vasútvonalakon.

Püspökladány területén már időszámításunk előtt is éltek emberek, ezt bizonyítják a Kincses-dombon feltárt régészeti leletek.

Számos lelet került elő a honfoglalás idejéből és az Árpád-ház korából is.

Nevének első említése a 14. századból származik, ekkor Ladan alakban került leírásra.

Az sem tisztázott, hogy a neve honnan ered, feltételezések szerint egy ősi magyar személynév.

A települést a 16. században Pispek Ladan alakban említik hivatalos iratok, egy időben a Rákócziak is birtokolták. Ebből az időből származik a református templom Rákóczi-harangja.

A szabadságharcot követően kincstári birtok lett, később pedig József nádor tulajdonába került. A 20. század első évében még Püspök-Ladány alakban írták, ezt követően lett a mai alakja, azaz Püspökladány.

A környéken a város nem volt meghatározó település, lakóinak száma sem volt számottevő.

Fejlődése is nagyon lassan indult meg, mivel a történelem során sokszor elpusztult. A történelmi megpróbáltatások ellenére a 16. század közepén a Dél-Szabolcs vármegye legnépesebb települése volt, míg ismét el nem pusztult.

Bár a 17. században mezővárosként tartották számon, hivatalosan csak a 19. század közepétől kapott mezővárosi rangot.

A település fejlődéséhez nagyban hozzájárult a vízszabályozás, a 19. század végén elkészült a Hortobágy-Berettyó főcsatorna püspökladányi szakasza. Ezt követően lendült fel a mezőgazdaság.

A vasút megépítése is erre az időszakra tehető, ami szintén fontos állomása lett a település fejlődésének, bekapcsolódott az ország vasúthálózatába.

A fejlődés ellenére azonban mezőgazdasági jellegű város maradt.

A két világháború sok emberi áldozatot követelt, a településen az anyagi kár nem volt jelentős.

A 20. század közepére a termelőszövetkezetek megerősödtek, az ipar is kezdett fejlődni, de nagyobb ipari üzemek létesítésére nem került sor.

Fejlődött az infrastruktúra, a 20. század első felében járási székhely lett, majd 1986-ban városi rangot kapott.

Püspökladány fantasztikus természeti kürnyezetben fekszik, közel van a Hortobágyi Nemzeti Park, jó kirándulási lehetőség a 27 km-re fekvő Hajdúszoboszló, az 50 km-re elérhető Debrecen, a 18 km-re lévő Karcag is.

A Püspökladányi Gyógyfürdő tökéletes kikapcsolódást biztosít minden korosztálynak.

A városhoz számos híres ember köthető, többek között Molnár László néprajzkutató, Székely György orvos, az MTA tagja, Győrfi Lajos szobrászművész, Karacs Ferenc térkép-és rézmetsző, Szűrös Mátyás diplomata, Alker Imre olimpikon bírkózó, Mezei Béla labdarúgó, Arnóth Sándor politikus, Dombi Tibor labdarúgó és sokan mások.

Látnivalók

Római katolikus templom

Vasútállomás

Városháza

Kollégium

Darvas szökőkút

Huszár emlékmű

Református templom

Parasztház

Köztéri szobrok

Gyógyfürdőcentrum

Szent Ágota-híd