Karcag
Karcag Jász-Nagykun-Szolnok megyében elhelyezkedő barátságos város, a Nagykunság központja.
Megközelíthető a 4-es számú főútról gépkocsival és autóbusszal, valamint vonattal.
Karcag neve valószínőleg egy török eredetű kun személynév. Qarsag a pusztai róka elnevezése. A szó itt a kun nemzetségfő birtokának megjelölése volt, aki a 14. században élt. Hivatalos iratokban először Karcagújszállás néven a 16. század elején jelenik meg, mely nevet a 19. századig viseli.
A karcagi határ sok régészeti leletet rejt. Újkőkori kerámiatöredékek, rézkori leletek kerültek elő. Bronzkori leleteket is őriz a múzeumi gyűjtemény.
Az Árpád korban magyar falvak voltak ezen a tájon is, melyek a tatárjárás idején elnéptelenedtek, vagy összeolvadtak a kun népekkel.
A török pusztítás a Karcag környéki falvakat sem kímélte.
A település önkormányzatisága nagy hagyományokra tekint vissza.
A magas oktatási szintű iskolák sok neves személyt adtak a magyar kultúrának. A 18-19.században megszaporodtak a debreceni kollégiumban tanuló karcagi diákok, és azok száma is akik tanult emberként visszajöttek és a város jövőjét építették. A református egyházközség nagy szerepet játszott a város szellemiségének alakulásában.
A 19. században a város épületei megújultak, sok mesterember élt a városban. Elkezdődött az iparosodás, de a mezőgazdasági tevékenység is átalakult. A szántóföldi növénytermesztés került előtérbe. Elsősorban búzát és kukoricát termeltek.
A hazáért való elhivatottság intenzíven jelen van a Jászkunságban. Kossuth hívó szavára elsőként vesznek részt a szabadságharcban. 1849-ben a szabadságharc a nagykunsági településeket jelentősen érintette.
1857-től az országos vasúthálózatba Karcag is bekapcsolódott és ez nagyban befolyásolta fejlődését.
A 19. század harmadik harmadában egyre inkább megfigyelhető a polgárosodás. Emeletes ház épül, takarékpánztár működik, megalakul az első olvasókör.
1872-ben várossá nyilvánították. A város egyházközségeinek életét a papok irányították. A különböző felekezethez tartozók elkülönültek egymástól, ez részekre bontotta a várost.
A lakosság nagyrésze református, mely erősen meghatározza a város karakterét.
Karcag a 20. században is mezőgazdasági jellegű település maradt, azonban változtatásra volt szükség. A legeltető állattartásról a földművelésre helyeződött át a hangsúly. Csökkent a szarvasmarha és nőtt a sertésállomány.
A 20. században egyre jelentősebb lett a malomipar. A gőzmalmok megjelenésével jóval nagyobb teljesítményt értek el, mint elődeivel.
Új mezőgazdasági gépek jelennek meg, melyektől még hatékonyabb lesz a mezőgazdaság. A téglagyár egyre több téglát termel, nagy házak épülnek, gimnáziummal, városi bírósággal, ipartestületi épülettel és városházával gyarapodik a város.
Politikai szervezkedés veszi kezdetét, a Kisgazdapárt taglétszáma és tömegbázisa jelentős.
A két világháború mély sebeket ejtett Karcagon. Sok emberveszteséget szenvedett el, de a város épületeiben is súlyos károk keletkeztek.
Az 50-es években megindult a szövetkezetekbe tömörülés.
Az iparban is nagy változások mentek végbe. A kisiparosok is szövetkezetbe kényszerültek, néhány szövetkezet ipari méretű lett és üzemmé fejlődött.
( Szerszámipari Művek, Ruhagyár, Híradástechnikai Vállalat. )
A kiskereskedelmet az Áfész váltotta fel. 69-ben kórház épült, ehhez kapcsolódóan alakult meg a gimnázium egészségügyi tagozata.
A 70-es évektől a városban tömbházak épültek, utakat építettek, fejlődött az infrastruktúra.
Karcag mára kedvelt turistacélpont lett. Kényelmes szálláshelyek, hangulatos vendéglátó egységek és számos szórakozási lehetőség várja a látogatókat.
A Nagykun Látogatóközpont, A Déryné Kulturális Központ, a Városháza, a Győrffy István Nagykun Múzeum, a Kántor Sándor Fazekasház, a Nagykunsági Tájház, a Darálómúzeum, a Morgó Csárda, templomok várják érdeklődő látogatóikat.
Karcagon az Akácliget Gyógy és Strandfürdő egész évben várja vendégeit. Három gyógyvizes medencéje kiválóan alkalmas mozgásszervi panaszok és nőgyógyászati problémák kezelésére, valamint bőrbetegségek gyógyítására.
A gyógymedencék mellett élmény és gyermekmedencék várják a vendégeket.
A felújított medencékben buzgár, nyakzuhany, dögönyöző vízágy fejti ki pihentető és gyógyító hatását.
A sportolást kedvelőknek röplabdapálya áll rendelkezésére.
A fürdő területén kétcsillagos kemping és 2. osztályú üdülőház biztosít kényelmes szálláslehetőséget.
10 db faháza nyári táborozásra kiválóan alkalmas.
Látnivalók
Zádor híd
Református nagytemplom
Győrffy István Múzeum
Gótikus kápolnarom
Nagykunsági Tájház
Zsinagóga
Fazekasház
Szélmalom
Strandfürdő és kemping
Patikamúzeum
Római katolikus templom
Morgó Csárda
