Bük, Vas megye
Bük ( Vas megye )
Bük város Vas megyében helyezkedik el.
Az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál, a Répce folyó síkságán fekszik.
Megközelíthető Szombathely felől az M86-os úton, Sárvár felől a 84-es és a 88-as úton gépkocsival, távolsági busszal, valamint vonattal.
Szombathely és Sárvár 27 km-re, Kőszeg 21 km-re érhető el. A fürdő a központtól 3,8 km-re található.
A település már a bronzkortól lakott volt. A honfoglaló magyarok a 10. század elején telepedtek le itt.
Nevének első hiteles említése a 13. századra tehető, Byk formában került leírásra.
Lakói köznemesek és jobbágyok voltak, az Árpádházi királyok idején és a 14. században a Büki család volt a legismertebb. A település három részből állt. Alsó-Bük, Mankó-Bük és Felső-Bük. Alsóbük a 16. század közepén a Cseszneky család birtoka lett. A Csesznekí család mellett a Mankóbüki Horváth és Balogh, valamint a Felsőbüki Nagy családnak volt kiemelkedő szerepe.
A 19. század első felében Széchenyi István kezdeményezésére jött létre a Magyar Tudományos Akadémia.
A településen nagy változást hozott a vasút kiépítése. Ennek hatására a cukorgyárban megindult a termelés.
Az első világháború sok áldozatot követelt. A leégett cukorgyárat tulajdonosai nem építették ujjá. Az emberek megélhetés nélkül maradtak, így sokan elvándoroltak.
A második világháborúnak is sok vesztesége volt, sok emberéletet követelt.
A háború után sok büki család kapott földet, új házhelyet és a falu újra életrekelt. A településen a villany is bevezetésre került.
Az egykori cukorgyár műhelyeibe gépállomás költözött, emellett mezőgazdasági és ipari szövetkezetek biztosítottak munkahelyet és szerény megélhetést.
1965-ben a Répce folyó árvize romba döntött sok lakóházat, melyek helyére újak épültek. Víztorony épült, szennyvízhálózat, gázhálózat kiépítése, parkosítás vette kezdetét, mellyel gyönyörű településsé vált.
A valódi áttörrést a település életében az 50-es években a kőolajfúrások megkezdése jelentette.
Olaj helyett ugyanis melegvizet találtak, melynek eredményeképpen 1962-ben gyógyfürdő létesült.
Kezdetben idény jelleggel működött, később azonban új medencék létesítésével fellendült a gyógyturizmus és kedvelt üdülőhellyé vált.
Panziók, vendégházak épültek, üzletek, vendéglők sorra nyíltak, hogy kiszolgálják a megnövekedett idegenforgalmat.
A településen és környékén számos kikapcsolódási lehetőség várja vendégeit.
Bük mára az Alpokalja egyik legkeresettebb fürdő és sportvárosa.
Bükfürdőn Európa egyik legismertebb és az ország második legnagyobb gyógy, - strand és élményfürdője épült meg. 32 gyógy, és strandmedencével, gyermekmedencével várja vendégeit. Csúszdakomplexum, modern játszótér, tágas pihenőpark pihenőágyakkal, sportpályák szervezett sport és szórakoztató programok, wellness centrum biztosítanak felejthetetlen élményt és gondtalan pihenést.
Kényelmes szálláshelyek és vendéglátó egységek várják vendégeiket.
Koncertek, színházi előadások, sportprogramok, Büki Gyógy-Bor-napok, Etnofolk forgatag, aratófesztivál, kerékpártúrák, ökokalandok, műanyag jégpálya biztosítják a felhőtlen kikapcsolódást.
Híres bükiek: Felsőbüki Nagy Pál politikus, országgyűlési képviselő az MTA tagja, Cseszneky György gróf tatai és győri kapitány, földbirtokos
Látnivalók
Szapáry-kastély
Ökumenikus kápolna
Szent Kelemen plébánia templom
Evangélikus templom