Kőszeg, Vas megye

Kőszeg

Vas megyében található, az osztrák határhoz közel. Népessége kb. 12.000 fő. A Kőszegi Tájvédelmi Körzet központja. A szőlészetet és borászatot a rómaiak honosították meg. Az Alpok keleti nyúlványai között fekszik, a Kőszegi-hegység lábánál.

Gazdag múltja szorosan összekapcsolódik Ausztria és Magyarország történelmével. 1978-ban Hild János-díjat kapott, majd 2004-ben az MTV nézőinek szavazata alapján az ’Év települése’ címet érdemelte ki.  A városban három kultúra él egymás mellett: magyar, német és horvát. Kőszegen egyetem is működik.

Története:

A terület már a római korban is lakott volt, erre utal a feltárt villagazdaságok maradványa és a Borostyánút is. A magyar történelemben jelentős szerepe volt, a Kőszeg nevet egy Árpád-kori várról kapta. 1248-ban említik először írások ezen a néven.

Magát a várost Kőszegi Henrik és fia, Iván építtette. 1289-ben összetűzésbe kerültek I. Albert osztrák herceggel, aki elfoglalta a várost, ám 1291-ben  III. András király visszaszerezte és visszaadta a Kőszegi családnak. Károly Róbert 1328-ban királyi városi címet és vásártartási jogot adott a városnak. Ekkor épült fel a földesúri vár és a kettős védelmi rendszere.

Kőszeg ígéretet kapott arra, hogy örökre királyi fennhatóság alatt marad, ennek ellenére Luxemburgi Zsigmond 1392-ben Garai Miklós nádornak adományozta. 1445-ben III. Frigyes elfoglalta a várost. Ettől kezdve egészen 1647-ig Habsburg állt a város, leszámítva egy pár éves időszakot, amikor Mátyás király visszafoglalta. 1526-ban, a mohácsi vész után a kőszegi zsidókat is törökbarátsággal vádolták meg és kiűzték a városból.

Kőszeg legnevesebb eseménye az 1532-ben lezajlott ostrom. Jurisics Miklós várkapitány visszaverte a Bécs ellen vonuló túlerőben lévő török sereget. Az ostrom előzménye, hogy 1529-ben a Bécs felé vonuló I. Szulejmán szultán seregei lerombolták a város környékét. I. Ferdinánd megerősítette a város falait, s 1530-ban Jurisics Miklóst és Joseph Lamberg krajnai főkapitányt Isztambulba küldte. 1532. augusztusában érte el a várost Ibrahim nagyvezér előhada és öt nap után kezdetét vette az ostrom. Az akkori világ legerősebb török serege  fordult a vár és város ellen. Jurisics néhány száz katonával és 700  jobbággyal húsz napig védte a várat. A török 19-szer intézett támadást, miközben a falakat is aláaknázta.  A sikertelen ostromot követően augusztus 30-án, - a vár elfoglalása nélkül, de annak jelképes átadásával -, vonultak Bécs felé.

A szultán a Király-völgy és a Kálvária-hegy közötti dombról figyelte a harcokat. Ezt a helyet azóta Szultán-dombnak nevezik. Az ostrom emlékére Kőszegen nem csak délben, hanem délelőtt 11 órakor is meghúzzák a harangokat. 1537-ben kapta meg Jurisics örökbirtokul a várat. A csata emlékére 2007-től a Félhold- Telihold rendezvények jelenítik meg a hőstetteket. Az csata után a város adómentességet és kiváltságokat kapott I. Ferdinándtól. A várat újjáépítették, ekkor nyerte el mai formáját.

Az elkövetkezendő két évszázadban a város dinamikusan fejlődött s a Bécs és Adriai-tenger közötti útvonal egyik fő kereskedelmi állomása lett. Ekkor épült a Sgraffitós ház is. 1648-tól szabad királyi város lett Kőszeg. 1695-ben a vár és az uradalom Esterházy Pál birtokába került, majd a család 1931-ig birtokolta a kőszegi várat. A Rákóczi szabadságharcban sok szenvedés érte a várost, majd 1711 után a hadi utak elkerülték és megszűnt az erődítmény jellege, és megkezdődött a városfalak bontása. 1724-ben nemesi bíróságot, ún. kerületi táblát helyeztek ide.1713. május 9-én megalapították Kőszegfalvát.

1809. május 30-án, Bécs elfoglalása után Napóleon seregének egy része bevonult a városba.

1833-ban  nyílt meg a kórház. Az 1848-49-es szabadságharcban a város inkább Habsburg-hű volt. Az osztrák főparancsnokság 1856-ban katonai nevelőintézetet nyitott itt.

A kiegyezés után a protekcionista várospolitika részeként kedvezményes telkekkel, adó- és építőanyag kedvezménnyel segítették új intézmények betelepülését. 1868-ban megnyílt a Domonkos-rendi tanítónővérek kőszegi iskolája, majd az Elisabethinum, a megye egyik első óvodája. A Honvédlaktanyát 1872-ben adták át.  Az Evangélikus Leánylíceum és Internátust 1899-ben nyitják meg.  Megindult az újságkiadás, első magyar nyelvű példánya a Kőszeg és Vidéke volt.

A város járásának egy részét az I. Világháború után Ausztriához.  1926-ban megalakították az Állami Tanítóképzőt, amely a Berzsenyi Dániel Főiskola elődje volt. A Kálvária utcában lévő jégpincében helyezték el a Szent Koronát 1945. márciusában. A III. Ukrán Front1945. március 29-én vonult be a városba, pusztítást nem okoztak.  A második világháború alatt több ezer munkaszolgálatost zártak itt átmeneti táborba a volt téglagyárban. Sokukat továbbhajtották ausztriai koncentrációs táborba, másokat megöltek. Ezzel a kőszegi zsidókat gyakorlatilag kiirtották.

1966-ban síugrósánc épült a Kenyér-hegyen, és ma is a Kőszegi Síugró Szakosztály használja. 2007-ben kezdődtek a kőszegi szüret rendezvényei, ami nemzetközi résztvevőkkel szüreti karnevállá fejlődött.

1971-ben kezdődött a tömeges lakásépítés s 4 lakótelepet is építettek. 1978-ban a település Hild János emlékérmét kapott „a városméretű műemlékvédelem terén…” elért másfél évtizedes eredményekért. Átadták a Csónakázótavat és a közparkot. 1992-ben újra indult városi bíróság működése. 1996-ban nyílt meg az Óház kilátó.

Várhatóan 2012-ben készül el a Jurisics vár rekonstrukciója. 2014 körül kaphat a város gyorsforgalmi út kapcsolatot Ausztria felől.

Kőszegen nagy múltja van a szőlőtermesztésnek, már egy 1279-ben kiadott oklevél is említi. A középkorban mező- és erdőgazdálkodás folyt, kisebb céhes kézműiparok is működtek. a borászatból nagy jövedelmek származtak a városnak. De dolgoztak itt takácsok, tímárok, asztalosok,pékek, kovácsok, kalapkészítők, bognárok, nyereggyártók, stb. 1842-ben a kőszéntermelésre alakult egy részvénytársaság. 1848-ban már két gőzmalom is üzemelt. Megalakult a Takarékpénztár.

A város két ipari parkkal rendelkezik: a Kőszegi Ipari Park és az Alpok Ipari Parkkal.

Látnivalók:

Jézus Szíve templom: A város plébániatemploma. 1892 és 1894 között épült neogótikus stílusban, Ludwig Schöne bécsi építész tervei alapján.

Jurisics tér: A város egykori központja és vásártere volt, ma közigazgatási központ. A téren áll a Levéltár, az Arany Egyszarvú Patikamúzeum, a plébánia, a városháza, a Szent Imre templom és a Szent Jakab templom. A tér mai arculatát a Hősök kapuja uralja.

Városháza: Az ország legrégebbi, ma is városházaként működő épülete, a Jurisics tér egyik éke. Már a XIV. században is állt. Homlokzatán címerek láthatók.

Szent Imre templom: A Jurisics téren található templom, amit 1615–1618 között építettek a magyar evangélikusok.

Szent Jakab templom: A város egyik legrégebbi épülete, már 1246-ban említik írások. A templom őrzi Jurisics Miklós gyermekei, Anna és Ádám sírját.

Jurisics vár: Az egykoron vizesárokkal körülvett épület két részből áll: a belső és külső várból. A vár keletkezését a XIII. századra teszik.  Legjelentősebb szerepét az 1532-es török támadás során nyújtotta, amikor feltartóztatta a Bécs ellen vonuló seregeket. Ma Várszínházi előadások is láthatók itt.

Chernel kert, Arborétum: a Kőszegi Tájvédelmi Körzetben található. Madárvédelmi Mintatelep és Emlékmúzeum található itt.

Múzeumok: Arany Egyszarvú Patikamúzeum, Jurisics Miklós Vármúzeum, Főnix-Ház, Szamos Marcipán Mesegaléria, Városi Múzeum, Postamúzeum, Öregtorony-Zwinger.

Kőszegi-hegység: Írott-kő felé halad a kék túra útvonal. Jelentős építészeti és természeti műemlékek/nevezetességek is találhatók itt. Kálvária templom, trianoni kereszt, Óház-kilátó, Stájerházak, Csónakázó-tó, víztározó, Hétforrás kút.

Évente megrendezett ünnepségek: Concordia Bál, Farsang farka, Szent György nap, Madarak és fák napja, Várszínházi előadások, Félhold és Telihold ostrom napok, História futás, Kőszegi Szüret és Fúvószenekari Találkozó, Natúrpark ízei, Orsolya-napi vásár.

Híres emberek:

Bartha László festőművész és grafikus,  Bechtold István ornitológus, Chernel Kálmán helytörténész, Festetics Imre genetikus, Gráf Zsuzsanna ének-zene tanár, Gottfried Lehmann katonatiszt, aki II. Rákóczi Ferenc szökésének kulcsembere volt. hadik András huszártábornok, Jurisics Miklós várkapitány, Lóránt Gyula válogatott labdarúgó, az Aranycsapat tagja. Ottlik Géza író, Saxlehner András a keserűvíz alapítója.