Csorna
Csorna Győr-Moson-Sopron megyében fekszik, a Fertő-Hanság Nemzeti Park része. A „Rábaköz fővárosa”-ként is emlegetik.
Megközelíthető közúton a 86-os és a 85-ös úton gépkocsival és távolsági busszal, valamint vasúton.
A település korán lakott volt, ezt bizonyítja a kútfúrások alkalmával megtalált kőmag is.
A település többször elnéptelenedett, majd újra benépesült.
Kezdetben a kelták, majd a rómaiak uralma alatt volt. A barbár törzsek rendszeres támadásai miatt a rómaiak csapataikat visszahívták Itáliába.
Ezt követően germán, hun és avar törzsek telepedtek meg a vidéken. Ebből az időszakból származik az arany hun fejedelmi diadém, mely ma a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.
Ebben az időszakban avarok is lakták a várost, erről avarkori sírok tanúskodnak.
A honfoglalás idején a várost és környékét Sur vezér és nemzetsége vette birtokba.
A település területén három magyar sírhelyet is feltártak a régészeti ásatások során, a leghíresebbb a Süly-hegyen talált női sír, akinek gazdagságát a sírban egy ló maradványainak feltárása is megerősítette.
Csornát kezdetben az Osl nemzetség birtokolta.
A város neve először a 13. század elején kerül említésre hivatalos okiratban.
Nevének eredetét kétféleképpen magyarázzák. Említése több formában is megjelenik, ilyen többek között Chorna, Cherna, Serna, Surna, Scurna.
A török időkben a város súlyos sebeket kapott. Ezt követően a Rábaköz szenvedte el a török csapásokat, majd Győr vára, melynek eleste után Csornán ismét a török pusztítás vonult végig.
Csorna legjelentősebb birtokosa a 17. században az Esterházy-család volt.
A városban céhek létesültek, számos iparágat tömörítve. Szűcs, szabó, fegyverkovács, csizmadia, mészáros, takács, varga mesterségek jelentek meg, majd a 19. században az asztalos, az esztergályos, a kádár, a bognár, a kovács és a lakatos mesterek szintén céhekbe tömörülve működtek a városban.
Bécs második ostromának idején a törökök ismét elpusztították a várost, népessége jelentősen megfogyatkozott.
Jány Ferenc prépost nevéhez fűződik a német ajkú telepesek betelepítése.
Az 1848-49-es szabadságharcból is kivette részét a város, itt zajlott az utolsó győztes csata is.
Csorna fejlődésében jelentős szerepet játszott az utak és a vasút megépítése a 19. században. Fontos ipari létesítmények alakultak, a belvárosban számos épület emelkedett ki a földből mely hozzájárult a város jelenlegi képének kialakulásához.
Az első és második világháború idején és fontos szerepet töltött be.
Csorna a 20. század második felében, 1971-ben lett város.
Ezt nagyütemű fejlődés követte, jelentősen nőtt a foglalkoztatás, új munkahelyek jöttek létre, mely megnövelte lakosainak számát is.
Csorna ma már közkedvelt turistacélpont.
Számos híresség kapcsolódik valamilyen formában a városhoz.
Itt született Áder János politikus, Horváth Elemér költő, Boros Csaba rockzenész, Gódorné Nagy Mariann kézilabdázó, Ittzés János evangélikus püspök, Korzenszky Richárd bencés szerzetes, Pleszkán Frigyes jazz-zongorista és még sokan mások.
Csorna számos nevezetességgel büszkélkedhet, melyeket érdemes végiglátogatni.
Kulturális programokban sincs hiány. Fesztiválok sora várja a látogatókat, ezek közül az egyik jelentős a Veréb-fesztivál, mely 2006-2013 között minden évben megrendezésre került a termálfürdő területén.
Látnivalók
Csornai Premontrei Prépostság
Csornai Múzeum
Az 1919-es kommunista vörösterror áldozatainak emlékműve
Artézi kút
Időtánc - köztéri szobor
Jézus Szíve plébániatemplom
Petőfi szobor
Súlylökő szobra
Zsidó áldozatok emlékműve
1956-os emlékmű
