Jánossomorja
Jánossomorja Győr-Moson-Sopron megyében, az osztrák-magyar határ mellett fekszik.
Megközelíthető a 86-os főúton gépkocsival és távolsági busszal, valamint vonattal a Hegyeshalom-Szombathely vasútvonalon.
A mai város három korábbi önálló településből alakult ki. Mosonszentpéter, Mosonszentmárton és Pusztasomorja egyesülésével lett végül Jánossomorja 1970-ben.
Pusztasomorja a honfoglalás idején jött létre, kezdetben a besenyők, később a magyarok lakták, akik fő foglalkozása a halászat volt.
A 13. században Cseszneky Jakab volt a birtokosa.
A török időkben teljesen megsemmisült, majd későbbi tulajdonosai, az Esterházy, a Nádasdy, a Lippay és a Mednyánszky család Várossomorjáról telepített be lakosokat, ekkor lett a település Puszta-Somorja.
Mosonszentjános és Mosonszentpéter területén már a rómaiak idejében nagy villagazdaság volt. Ezekkel a terményekkel látták el a Bécsi-medencében állomásozó segédcsapatokat.
Ez a kereskedelmi irány egészen a 20. század közepéig megvolt.
Nevüknek első hivatalos említése a tartájárás után történt, amikor a lakosság szinte teljesen elpusztult. Új lakosok, elsősorban bajor-osztrák telepesek jöttek ide.
A török hódoltság után szintén német nyelvterületről, majd Alsó-Ausztriából érkeztek ide betelepülők, akik meghatározták és kialakították a társadalmi és gazdasági környezetet, maradandót alkottak.
A 18. század végétől mezőváros volt, majd a 19. század elején vásártartási jogot kapott.
A településnek fontos szerepe volt a hadseregek ellátásában, az innen származó szénának is nagy kereskedelme lett.
Ez nagyban elősegítette a lakosság megélhetését, elkezdődött a vagyonosodás. Vegyes iparos céh alakult.
A 19. század utolsó éveiben elkészült a vasút, ezzel bekapcsolódott a település is a vasútforgalomba, ez a szállítási és közlekedési lehetőség nagyban megnövelte a környék gazdasági vezető szerepét.
Megindult a polgárosodás, Takarékpénztár RT-t alapítottak. A 20. század első éveiben tejgyűjtő és feldolgozó állomás létesült, sajtokat készítettek, melyek finomak voltak, híresek lettek.
Később villanyerőmű, burgonyaszeszgyár és kenderfeldolgozó is megkezdte működését.
Elkészült a villanyvilágítás, telefonhálózat is működött a településen.
A város épületeinek legfőbb jellemzői, hogy szorosan egymás mellé épültek, tetejükön terménytároló padlás került kialakításra, díszes homlokzata és négy ablaka van. Ezt heiderbauer házaknak is nevezik.
A háború utáni ki és betelepítések következménye, hogy a lakosság összetétele nagymértékben megváltozott, a korábbi lakosok helyére erdélyi, felvidéki, mezőkövesdi és észak-borsodi családokat telepítettek.
A település 2004-ben városi rangra emelkedett.
A város kulturális élete igen színes, több alapítvány, egyesület és klub is működik a településen.
Kiemelt esemény a Péter-Pál napi búcsú és a Nagyerdei Ifjúsági Találkozó.
Jánossomorja határmenti település, kedvelt turista célpont.
A környék kiváló kirándulási lehetőségeket biztosít.
Közel van Mosonmagyaróvár, Kapuvár, de nincs messze a Fertő-Hanság Nemzeti Park sem, ahol további élmények várnak a turistákra.
Látnivalók
Mosonszentjánosi római katolikus templom
Pusztasomorjai római katolikus templom
Mosonszentpéteri római katolikus templom
Hármashalom
Szent Vendel kápolna
Szent Rozália szobor
Kígyótaposó Szűz Mária szobor
Madonna szobor
Fehérkereszt
I. világháborús emlékmű
Szent Mihály kápolna
