Dunaújváros, Fejér megye

Dunaújváros

Fejér megyében található, a Duna jobb partján. Népessége kb. 48.000 fő.  A Mezőföld keleti részén helyezkedik el, A város három részre tagolódik: Pentele városrész, az Óváros és az Újváros.

Története:

A leletek azt bizonyítják, hogy a terület már az őskorban is lakott volt. Az első nagy település, amely mintegy hét évszázadon át virágzott, s a bronzkorra tehető a kialakulása. Itt épült ki az Intercisa  nevű római katonai tábor. A honfoglaló magyarok a X. század elején telepedtek meg a térségben.

A falu a török uralom alatt állt, a 15 éves háború alatt pedig a lakosság teljesen kipusztult. A XVII. században a törökök palánkvárat építettek Rácdombon. Később rácok telepedtek meg itt. Amikor a Duna-menti községek jobbágyai megtagadták a labancoknak a szolgálattételt, Pentele is német megszállás alá került s újból elnéptelenedett. A pentelei ráclakosság részt vett a Rákóczi-szabadságharcban. Ezután a település fejlődésnek indult. 1831-ben kolerajárvány pusztított. A járvány után jobbágylázadás tört ki, melynek vezetője Szórád Márton csizmadiamester volt. A község 1830-ban jogot szerzett évente négy országos és hetente két vásár tartására. V. Ferdinánd 1833-ban ismét mezővárosi rangot adott Pentelének.

Az 1848-49-es szabadságharc idején a város lakói Kossuth mellett harcoltak a nemzetőrségben. Ennek 237 tagja lett. A szabadságarc idején a nemzetőrök felügyelték a Duna pentelei szakaszát. A szabadságharc bukása a lakosság nagy része mezőgazdasági bérmunkássorba kényszerült. A kiegyezés után pedig közigazgatási változásokat léptettek életbe. 1870-ben Dunapentelét a nagyközségek közé sorolták. Ekkor költözött Pentelére Rosti Pál világutazó, útikönyvíró, földrajz- és néprajztudós, az első magyar fotográfusok egyike. A település a második világháború alatt bombakárokat szenvedett.

A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége 1949 végén hozott döntést egy új, gigantikus vaskohászati kombinát és lakótelep felépítéséről, amelynek célja volt, hogy megteremtse a hazai szocialista nehézipart.

Eredetileg Mohács környékére tervezték a beruházást, de az akkori magyar-jugoszláv megromlott helyzet miatt új helyszínt kerestek s találtak is – Sztálinváros személyében. Ekkor Dunaújvárost még így hívták. 1956-ban forradalmi hangulat uralkodott a városban. A városban ekkor szólalt meg a Rákóczi adó. A város neve 1961-től Dunaújváros. A Vasműből Dunaferr Zrt lett. Ma ez a vállaltcsoport hazánk egyik legnagyobb ipari komplexuma.

Főiskolája a Dunaújvárosi Főiskola.

Látnivalók:

Ráctemplom (szerb ortodox templom) 1696-ban épült, barokk stílusban.  A templomi padok és a táblaképek a 19. században készültek.

Óvárosi római katolikus templom (Szentháromság-templom) 1864-ben épült ez a  neoromán, háromhajós templom.  Tornyában 3 harang szólal meg.

Krisztus király főtemplom és plébánia

A Dunai Vasmű ipartörténeti kiállítása

Duna-parti Nemzetközi Acélszobor Park: a Duna-parti sétánkon 60 alkotást tekinthetünk meg.

Római kőtár és a Romkert.  A Mithrasz-táblát is itt lelték meg, de emellett számos sírkő és feliratos kő látható.

1848–49-es hősök emlékműve

Pentele-híd

Intercisa Múzeum

Móder Zenélő Szoborpark

Duna part és a gyurgyalagtelep

Kálvária az Öreghegyen

Híres emberek: Csollány Szilveszter tornász olimpikon, Fabó Éva, Kallós Dezső főhadnagy, Nagy Ervin színész, Koltai Róbert színművész, Nyáry Andor újságíró, Rosti Pál világutazó, Táncsics Mihály, Weiner Tibor építész

A városban nyüzsgő sportélet folyik Pl. kézilabda.