Gyöngyöstarján
Gyöngyöstarján Heves megyében, az ország legmagasabb hegyláncánál, a Mátra alján helyezkedik el.
Elérhető a 3-as főútról Gyöngyös felől gépkocsival és távolsági busszal.
A település első írásos említése a 13. század második felében merült fel hivatalos iratokban, ekkor Tharian Maior és Minor alakban írták.
Ezidőtájt az Aba nemzetségből származó Tarjáni György fiainak birtoka volt.
A történelem során több földbirtokosa is volt.
A 14. század végén a Széchenyi családé.
A 16. század végén Losonczy Anna és férje lett a tulajdonos, a 17. században pedig a Forgách családé volt, de a 17. század közepén elzálogosították.
Ezt követően a Haller család birtoka a 18. század közepéig.
A család barokk templomot, plébániát és borpincét is építtetett.
A török időkben a lakók a sziklákban kialakított pincékbe menekültek. A falu nem néptelenedett el, viszont mezővárosi rangját elvesztette.
A 16. század végén súlyos tűzvész semmisítette meg a falut.
A 17. század második felében már volt fiú iskolája, fejlett ipara és mezőgazdasága, lignitbányája, téglagyára, kő és homokbányája, vízimalma is.
Mivel fejlett volt a borkészítés és közel volt a gyöngyösi piac, ez idekötötte a lakosságot.
A 19. század első felében gróf Forgách Lajos, az Esterházy család és Almásy Ferenc birtoka volt.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban sokan részt vettek a faluból. Sajnos többen hősi halált haltak, emléküket utcanév őrzi.
Újabb csapást kellett elszenvednie a falunak, súlyos kolerajárvány pusztított, majd árvizek nehezítették a lakosság életét.
Ekkor kezdődött el a patakok szabályozása.
Az 1900-as években Borhy György volt itt a földbirtokos, gyönyörű vadászkastélyt is építtetett.
Az első és második világháborúban is sokan elestek, tiszteletükre a Művelődési Ház előtti parkban állítottak fel emlékművet.
A faluban a gyümölcs és szőlőtermesztésnek nagy hagyománya van.
TSz-ek alakultak, korszerű szőlőtermesztés kezdődött el a településen.
A szőlőfeldolgozáshoz palackozó üzem létesült, több falu szőlőjét dolgozta fel.
A rendszerváltást követően a mezőgazdaság háttérbe szorult, a nagyüzem összeomlott, az eszközök magánkézbe kerültek.
A ’90-es években dinamikus fejlődés vette kezdetét. Kiépült a víz, a gáz és a villanyvezeték, a szennyvíz és a telefonhálózat, fejlődött az infrastruktúra.
A gyönyörű környék ideális hely mindazoknak, akik a természetbe, a csendre vágynak, szeretnek kirándulni, túrázni.
Kiemelt rendezvény a Luca-Nap, a Szüreti napok.
A Mátra 115 teljesítménytúra célállomása.
Látnivalók
Római katolikus templom
Világosvár
Bory-kastély
Haller-pince
Falumúzeum
Törött harang
„Képes fa”
Köves-domb
Mulató domb
Bacsó-kút
Vérszilva fasor
