Kalocsa, Bács-Kiskun megye
Kalocsa
Kalocsa Bács-Kiskun megyében a Solti-síkság déli részén helyezkedik el.
A Duna-Tisza köze legrégebbi városa, a Kalocsai Sárköz központja.
Megközelíthető az 51-es úton gépkocsival és távolsági busszal.
A város legrégebbi régészeti leletei a kelta korból származnak.
Nevét először Colocsa néven írták. Mivel Kalocsa a Duna mocsaras árterén helyezkedett el, és a colocsa lápos területet jelent, ezért kapta ezt a nevet.
A város mai végleges formája a 18. század közepére alakult ki.
A honfoglalás után Árpád fejedelem és egészen Gézáig a fejedelmek székhelye volt.
Az első magyar püspökség itt jött létre és az első egyházfő Asztrik volt, aki Istvánnak hozta a koronát. Ezt követően érsekség lett, ezzel Esztergommal egyenlő rangra emelkedett.
A tatárok és a törökök elleni harcok mély nyomot hagytak a városon. A törökök 1529-ben foglalták el és teljesen elpusztították, majd ezt követően a kálvinista hajdúk rombolták le. A törökök kivonulásukkor felégették a várát.
A törökök kivonulása után lassan visszatért az élet a városba. A város lakói bunyevácok, magyarok és az ősi kalocsaiak leszármazottai voltak.
A 18. század elején paprikatermesztéssel kezdtek foglalkozni és feltűnt a Paprika családnév is.
A Rákóczi szabadságharc idején viszonylag nyugalom volt. I. Lipót megbízta Széchenyi Pál kalocsai érseket, hogy tárgyaljon a békekötésről Rákóczi Ferenccel, de a tárgyalások eredménytelenek voltak. 1704-ben a rác csapatok felégették a várost, melyben elpusztult a plébániatemplom is.
Az 1750-es években a mezőgazdasággal foglalkozók mellett megjelentek a német iparosok és a görög kereskedők is.
A 18. század első felében új papnevelde létesült, melyben ma a Tomori Pál Főiskola működik. A megüresedett papnevelde épületébe gimnáziumot alapítottak, ahol intenzív iskolai színjátszás is folyt.
Az egyházi intézmények és iskolák alapítását követően nagyarányú építkezések következtek. Felépült a székesegyháza, az érseki kastély, a nagyszeminárium, a gimnázium, kanonoki házak és ma is álló barokk épületek.
Ezt követően a gazdasági viszonyokban nem sok változás történt. Több elemi csapás érte a várost – árvizek és tűzvész – mely jelentősen átalakította a szerkezetét.
A gyakori árvizek miatt a töltéseket megerősítették, a kanyarulatokat átvágták.
A 19. században vegyes termelés folyt, zöldséget, gyümölcsöt, gabonát termeltek.
A gőzhajóforgalom a Dunán nagy áttörést jelentett a város számára.
Az 1848-49-es szabadságharc kisebb mértékben érintette csak a várost.
A szabadságharc bukása után tűzvész pusztított és sok ház a tűz martaléka lett. Ezt követően kolerajárvány tizedelte a lakosságot.
A század második felében az országban megindult fellendülés elkerülte a várost. Nem épült vasútvonal, így nem kapcsolódott be az országos forgalomba, csak jóval később, a 19. század végén.
A 19. század végén kezdődött meg a nagyobb arányú építkezés, melynek következtében sok közhivatal épült. Takarékpánztárak, szálloda , Tanítók Háza, törvényszék épült és elkészült a gimnázium új szárnya. A 20. század elején emeletes bérház, városháza épült meg és megkezdődött a főszékesegyház rekonstrukciója.
Az első világháború után a fejlődés lelassult, de nem maradt abba.
Elkészült a paprikakísérleti állomás. A kalocsai paprika a 30-as években vált világhírűvé.
A második világháború megkímélte, de az 1941-es jeges árvíz hatalmas pusztítást végzett.
A második világháború után jelentős megtorpanás jellemezte, alig fejlődött.
Az üzemeket államosították négy nagyobb élelmiszeripari vállalat alakult ki.
Szövetkezetekbe tömörültek az iparosok, megelakult a Háziipari Szövetkezet, mely a népművészeti hagyományokat ápolta.
A 60-as években újra fejlődésnek indult és mára már kedvelt turistacélpont lett.
Fejlett infrastruktúrával, sok látnivalóval, kényelmes szálláshelyekkel, panziókkal, vendégházakkal, szállodákkal és hangulatos vendéglátóhelyekkel várják a látogatókat.
Gyönyörű műemlékek találhatók belvárosában. Múzeumok, strand, kulturális események, fesztiválok várják az érdeklődőket.
A Gyógyfürdő és Uszoda Kalocsán gondtalan pihenést biztosít látogatóinak.
Kimelt turisztikai programok: Duna Menti Folklór Fesztivál, Kalocsai paprika Fesztivál, Kék Madár Fesztivál, Sárkányhajó Kupa, Szent István Napok.
Híres kalocsaiak, néhányan közülök: Alföldi Róbert színész, rendező, Csehi Tibor labdarúgó, Fekete Gyula zeneszerző, Lakatos György fagottművész, Schöffer Miklós szobrász, Ágoston Julián Imre ciszterci szerzetes,író, Szabó József geológus és még sokan mások.
Látnivalók
Főszékesegyház
Érseki Kincstár
Érseki Könyvtár
Érsekkert
Tájház
Schöffer torony
Meszes, Dunapart
Magyar Fűszerpaprika Múzeum
Fazekas Alkotóház
Viski Károly Múzeum
Schöffer Gyűjtemény
Kalocsai Porcelán Manufaktúra