Tolna, Tolna megye
Tolna
Tolna város Szekszárd közelében, Tolna megyében fekszik.
Elérhető az M6 autópályán, a 6-os és a 63-as főúton gépkocsival és távolsági busszal, valamint a Sárbogárd-Bátaszék vasútvonalon vonattal.
Tolna város történelme egészen a római időkig vezethető vissza.
Kezdetben katonai település volt és csak a Római Birodalom bukását követően vált lehetővé, hogy itt polgári település alakuljon ki.
A honfoglalást követően a fejedelmek családtagjainak téli szálláshelye volt Kalocsa és Tolna környékén.
Nevének első említése a 11. század közepén a tihanyi apátság alapítólevelében merült fel és valószínűleg a „vámok” szóból ( telona ) származik.
A vár Szent István idején épült és hosszú időn keresztül Tolnavár néven szerepel.
A történelem során több birtokosa is volt. A tatárjárást követően a Kőszegi család, majd Károly Róbert tulajdona lett.
A 15. században mezőváros, számos megyegyűlés színhelye. Valószínű, hogy ekkor volt már színvonalas iskolája is.
Mátyás király sokszor pihent meg Tolnaváron, többször volt országgyűlés színhelye is.
Nevét a 16. században már csak Tolna alakban említik.
A település a török időkig gyorsan fejlődött, mezőváros volt, szabad királyi városi kiváltságokkal rendelkezett.
A törökök megjelenése gátat vetett a fejlődésnek, a győztes csata után megszállták a várost. A harcok során többször feldúlták, az itt élők elmenekültek, elnéptelenedett.
A 18. században a Wallis grófi család birtoka lett, akik német telepeseket hoztak a városba. A következő birtokosa az Apponyi család, majd a Festetics család volt.
A 18. század közepén hatalmas tűzvész pusztított, de ezt követően szerencsére gyorsan talpra állt a város.
Sok mesterember települt ide, az iparosok céheken belül működtek, a város nagyarányú fejlődésnek indult.
Festetics József halála után a gondok megszaporodtak, hatalmas adósságot hagyott hátra, a települést bérbe adták a kalocsai érseknek.
Az örökösödési viták során volt olyan időszak, amikor többen is tulajdonosok voltak. A 19. század első felében Sina György birtoka lett.
A területen elsősorban a gabonatermelés volt a legfőbb megélhetési forrás, de fellendült a dohány, a szőlő, a burgonya, a kukorica termesztése és a lóhere vetése is.
A Duna fontos meghatározója volt a város életének. Bár az árvíz ellen igyekeztek védekezni, a 19. században sok ház lett a víz martaléka.
A hiábavaló erőfesztítések miatt Sina György segítséget kért Clark Ádámtól, akinek hosszabb időre sikerült a gondokat megoldania.
A Duna szabályozása egyrészt megmentette a lakosságot az állandó árvízveszélytől, másrészt elvesztette kikötőjét, ami hátrányosan érintett sok embert, mert a Duna nagyon sok család megélhetési forrása volt, elsősorban a halászat, de a hajózás is jelentős bevételi forrást biztosított.
Tolna 1989 óta város.
Ma már közkedvelt turistacélpont, számos kikapcsolódási lehetőséggel és színes programokkal várja a turistákat.
Sok hírességgel büszkélkedhet, többek között Tóth János filmoperatőr, Müller Adolf zeneszerző, Emmerth Antal zeneszerző, Festetics Mária ( Erzsébet királyné udvarhölgye ).
Látnivalók
Selyemfonó emlékszoba
Garay-kastély
Festetics-kastély
Katolikus templom
Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum
Kálvária-kápolna
Mözsi templom
Textil emlékszoba
Holt-Duna
MAG-Ház Turisztikai Látogatóközpont
Városháza
Köztéri szobrok
Szentháromság-szobor