Tolna

Tolna város Szekszárd közelében, Tolna megyében fekszik.

Elérhető az M6 autópályán, a 6-os és a 63-as főúton gépkocsival és távolsági busszal, valamint a Sárbogárd-Bátaszék vasútvonalon vonattal.

Tolna város történelme egészen a római időkig vezethető vissza.

Kezdetben katonai település volt és csak a Római Birodalom bukását követően vált lehetővé, hogy itt polgári település alakuljon ki.

A honfoglalást követően a fejedelmek családtagjainak téli szálláshelye volt Kalocsa és Tolna környékén.

Nevének első említése a 11. század közepén a tihanyi apátság alapítólevelében merült fel és valószínűleg a „vámok” szóból ( telona ) származik.

A vár Szent István idején épült és hosszú időn keresztül Tolnavár néven szerepel.

A történelem során több birtokosa is volt. A tatárjárást követően a Kőszegi család, majd Károly Róbert tulajdona lett.

A 15. században mezőváros, számos megyegyűlés színhelye. Valószínű, hogy ekkor volt már színvonalas iskolája is.

Mátyás király sokszor pihent meg Tolnaváron, többször volt országgyűlés színhelye is.

Nevét a 16. században már csak Tolna alakban említik.

A település a török időkig gyorsan fejlődött, mezőváros volt, szabad királyi városi kiváltságokkal rendelkezett.

A törökök megjelenése gátat vetett a fejlődésnek, a győztes csata után megszállták a várost. A harcok során többször feldúlták, az itt élők elmenekültek, elnéptelenedett.

A 18. században a Wallis grófi család birtoka lett, akik német telepeseket hoztak a városba. A következő birtokosa az Apponyi család, majd a Festetics család volt.

A 18. század közepén hatalmas tűzvész pusztított, de ezt követően szerencsére gyorsan talpra állt a város.

Sok mesterember települt ide, az iparosok céheken belül működtek, a város nagyarányú fejlődésnek indult.

Festetics József halála után a gondok megszaporodtak, hatalmas adósságot hagyott hátra, a települést bérbe adták a kalocsai érseknek.

Az örökösödési viták során volt olyan időszak, amikor többen is tulajdonosok voltak. A 19. század első felében Sina György birtoka lett.

A területen elsősorban a gabonatermelés volt a legfőbb megélhetési forrás, de fellendült a dohány, a szőlő, a burgonya, a kukorica termesztése és a lóhere vetése is.

A Duna fontos meghatározója volt a város életének. Bár az árvíz ellen igyekeztek védekezni, a 19. században sok ház lett a víz martaléka.

A hiábavaló erőfesztítések miatt Sina György segítséget kért Clark Ádámtól, akinek hosszabb időre sikerült a gondokat megoldania.

A Duna szabályozása egyrészt megmentette a lakosságot az állandó árvízveszélytől, másrészt elvesztette kikötőjét, ami hátrányosan érintett sok embert, mert a Duna nagyon sok család megélhetési forrása volt, elsősorban a halászat, de a hajózás is jelentős bevételi forrást biztosított.

Tolna 1989 óta város.

Ma már közkedvelt turistacélpont, számos kikapcsolódási lehetőséggel és színes programokkal várja a turistákat.

Sok hírességgel büszkélkedhet, többek között Tóth János filmoperatőr, Müller Adolf zeneszerző, Emmerth Antal zeneszerző, Festetics Mária ( Erzsébet királyné udvarhölgye ).

Látnivalók

Selyemfonó emlékszoba

Garay-kastély

Festetics-kastély

Katolikus templom

Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum

Kálvária-kápolna

Mözsi templom

Textil emlékszoba

Holt-Duna

MAG-Ház Turisztikai Látogatóközpont

Városháza