Szekszárd, Tolna megye

Szekszárd

Régi írások úgy is említik mint Szegszárd. Tolna megye székhelye, a szekszárdi borvidék központjaként ismert. Magyarországon itt laknak a legkevesebben (mint megyeszékhely, népessége alig 33.000 fő). Kb. 4500 pincéje látogatható.

Története:

Ásatások állítólagos kelta jelekre utalnak s mende-mondák keringnek arról, hogy a Csatári szőlők valaha csatározások színhelye volt. Ezen a vidéken vezetett a rómaiak hadi útvonala, a feltárás során Szekszárd mellett is találtak egy útjelző táblát.

A várost elsőként 1015-ben említik írások. Neve állítólag I. Bélára utal, aki barna bőrű ember volt és kopasz is, s neve e szerint szög és szárat jelent. 1061-ben megalapította a Bencés apátságot. I. Béla király rövid uralkodásának utolsó mozzanata a törvénynapi gyülekezet szétverése, ahol a tömeg a papok karóba húzását, megkövezését követelte, de Béla király leverte a lázadókat. Ez volt a kereszténység győzelmében tett végső tett.

1903 óta írják Szekszárdnak. Mátyás király korában a város Vitéz János birtoka volt. 1485-ben mezővárosi rangot kapott, majd 1543-ban török kézre került. A török időkben a város sok szenvedést megélt, kolostorát is lerombolták.

A XVIII. században lett megyeszékhely s ez időtől kezdve alakultak itt céhek és a város címert is kapott. Szekszárd kis területe miatt igen gyéren lakott város volt, de az 1700-as évek után emelkedett a lakosok száma, s az 1789-es népszámlálás után már 5700-an éltek itt. Németajkú lakosainak aránya kb. 20 % volt. 1794-ben tűzvész pusztította el a város egy részét. A XIX. században azonban középületeket emeltek, ekkor épült fel a városháza, megyeháza, kórház és több templom is.

A város gazdasági életét sokáig – s elmondható hogy még a mai napig is – a bortermelés, szőlőtermesztés határozta meg. 1905-ben rendezett tanácsú várossá alakult. Az I. Világháborúban Szerbia igényt tartott rá, a II. Világháborúban pedig szovjet megszállás alá került. 1994-től megyei jogú város.

Látnivalók:

Szekszárd városában sok teret járhatunk be, többek között pl. a Béla király teret vagy a Garay teret is. A város híres szekszárdi boráról.

Béla király tér: itt látható a Bencés apátság romjai, régi Megyeháza, Törvényszéki Palota, Fejős ház, Gyűrűkert, Borkút, Tolna megye kőcímere. Régen itt volt a vár s maga a piac is. A Megyeházát Pollack Mihály tervezte, belső udvarában láthatók a feltárt Bencés apátság romjai. A tér közepén látható a pestis járvány emlékére emelt Szentháromság szobor. Itt látható I. Béla szobra is, s a borkút.

Garay tér: Garay János szobra a téren áll. Mellette látható az egykori Szegszárd Szálló épülete, valamint a német nyelvű színház, a Deutsche Bühne. Liszt Ferenc emlékét őrzi az Augusz-ház, Liszt négyszer járt vendégségben itt s komponálta meg a VIII. Magyar Rapszódiát. A téren található még a Pirnitzer Áruház, Garay pince is.

Szent István tér: Háry János szobor, majd a Prometheus Park mesterséges szikláival találkozhatunk, Művészetek Háza, Wosinszky Mór Múzeum.

További látnivalók: Újvárosi templom, Remete kápolna, Kálvária kilátó a Bartina-hegyen, Prometheus Park mesterséges sziklákkal, Gemenci kirándulóközpont.

Irodalmi nagyságok, a város szülöttei: Garay János, Mészöly Miklós, Babits Mihály, akinek sorait az alábbiakban idézzük:

„…Gyermekkorom édenét élesebben látom magam előtt, mint azokat a helyeket, ahol tegnap jártam. Mintha nem is a szekszárdi tájat vetítettem volna a Vérmező ködére, hanem ellenkezőleg, ez a homályburkolt Vérmező, s a távolról rémlő házak, s maga az egész Budapest városa csak a szeszélyes sors múló és változó ködfátyolképe volna, amely legfeljebb véletlenül és időlegesen fedheti el tőlem az édes, otthonos dombokat, azok minduntalan kibukkannak…”

Kilátó emlékmű: 1983-ban avatták fel.

A városban rengeteg szobor látható, pl. Ilyés Gyula szobra, Szent László szobra, Háry János szobra, Babits Mihály és Liszt Ferenc szobra, Őszike szobor, Cenci néni keresztje, Hunor és Magyar Székelykapu.