Paks

Paks Tolna megyében fekszik, a megye második legnagyobb városa.

Megközelíthető az M6-os autópályán, a 6-os számú főúton gépkocsival és távolsági busszal, vagy vízi úton, valamint vasúton a Pusztaszabolcs-Paks útvonalon.

A város nevét a 14. században említik először, több írott formája is létezik, ilyen többek között Pakws, Paxi és Pax is.

Nevének eredete valószínűleg a Pakus névre vezethető vissza, mely mai megfelelője a Bakos lehet.

Az újkőkortól már termelő lakosság élte itt a mindennapi életét, elsősorban a Sánchegyen és környékén, mivel itt került elő a legtöbb lelet arról, hogy lakott terület volt.

Kelták, rómaiakhunok, longobárdok, majd az avarok éltek itt, akiknek jelenléte egészen a honfoglalásig, a magyarok érkezéséig tartott.

Az Árpád korból nem sok adat áll rendelkezésre, az átvonuló népek folyamatos pusztítása miatt valószínű, hogy elnéptelenedett ez a vidék.

I. Szent István uralkodása idején Madocsa, Fadd egyházi birtokok voltak a köztük fekvő területekkel együtt. Ekkor Paks neve még sehol nem szerepelt, így lakosa sem nagyon lehetett.

A 14. században egy pápai tizedjegyzékben jelent meg Paks neve.

Ezidőtájt említik az olasz származású Rathold Olivér királynéi udvarbírót, akinek útódai már a Paksy családnevet használták.

Ez a család sokat tett a település felemelkedéséért és vezető szerephez jutásáért.

A Paksy család után Paksy Anna házassága révén a Daróczy család birtokába került.

A település a török időkben többször gazdát cserélt, de a Duna és a rómaiak által épített hadiutak miatt fontos szerepet töltött be, a szultánnak szüksége volt a területre.

Palánkvárat építettek, a magyarok elmenekültek, helyükre rác, török és görög lakosok települtek, akik elsősorban parasztok, kézművesek voltak.

A török sereg Budáról kiűzése után az útjában lévő területeket, köztük ezt is porig rombolta.

A 18. század elején megindult a magyarok visszatelepülése.

A 18. század első felében a mezőgazdasági tevékenység mellet megjelentek a céhek is.

A kereskedelem fellendülésének meghatározó eleme volt a Dunai hajóút.

A város legfőbb tevékenysége a szőlőtermesztés és a borászat magas szintű volt.

A reformkori fejlesztéseket a helyi nemesség nem támogatta, azonban Daróczy Zsigmond a reformpolitikusok mellé állt, kezdeményezésére kaszinó, vendéglő, szálloda létesült.

Az 1848-49, es szabadságharc szerencsére nem érintette a várost.

A város polgárosodásában a közbirtokos családok is jelentős szerepet játszottak.

Megindult a kulturális fejlődés, vasút épült, polgári iskola nyílt, fejlődött a malomipar.

Az I. világháború idején harcok nem voltak a városban, de így is megszenvedte a háború velejáróit.

A két világháború között gyenge fejlődést mutatott, kisbirtokok jöttek létre, napszámosok, bortermelés, a téglagyár megnyitása segítette a lakosság nehéz helyzetét.

A II. világháborúban a város sok lakója vett részt, sok áldozatot követelt.

A második világháború után jelentős fejlődésnek indult. A konzervgyár és sok mezőgazdasági és ipari szolgáltatás nagyban segítette a fejlődést.

A Paksi Atomerőmű létesítése mérföldkő volt a város életében. Lakások épültek, lakótelepek emelkedtek ki sorban, sokan telepedtek meg itt megélhetés céljából. A város az ország legnagyobb ütemben fejlődő települése volt.

Fejlődött az infrastruktúra, színház, sportpályák, egészségügyi és kulturális létesítmények épültek.

A város mára kedvelt turistacélpont.

Aktív kikapcsolódásra számos lehetőség van a városban.

Pakshoz számos híresség köthető. Többek között Jámbor Pál katolikus pap, író, Palágyi Menyhért bölcsészdoktor, Gratzag Gyula az első paksi kávékimérő üzemeltetője, Pákolitz István költő, Balzsay Károly ökölvívó, Kozmann György olimpiai érmes kenus, Ács Péter sakknagymester, Éger László labdarúgó, Braun Ákos dzsúdós.

Látnivalók

Vasúti Múzeum

Erzsébet Szálló

Kálvária kápolna

Szent Rókus kápolna

Szent Vendel kápolna

Szeniczey-kúria

Kornis-kúria

Bazársor

Paksi Képtár

Jézus Szíve templom

Katolikus templom