Mélykút
Mélykút Bács-Kiskun megyében, a tompai határ közelében helyezkedik el.
Elérhető az 55-ös úton gépkocsival és távolsági busszal, valamint vonattal a Bátaszék-Baja-Kiskunhalas vasútvonalon.
Nevét először a 16. század második felében említik hivatalos iratok, de a feltárt régészeti leletek alapján biztos, hogy előtte is éltek itt emberek.
Kezdetben a szarmata jazigok, majd az avarok és a gepidák telepedtek le itt.
A honfoglalást követően a magyarok és az avarok vették birtokukba és elsősorban legelőnek használták. IV. Béla idejéig besenyők és kunok települtek be.
A török időkben csaknem teljesen elnéptelenedett. A törökök kiűzése után 26 fő lakott itt. Lakói elsősorban állattenyésztéssel foglalkoztak.
A Rákóczi szabadságharc idején újból elnéptelenedett, a 18. században települt be újra, ebben az időben már lakott területnek számított.
A történelem során több birtokosa is volt.
A Czobor családot követően a birtok a Grassalkovich családé lett.
A család szép, új templomot építtetett, melynek alapját a 18. században, a ’60-as évek elején rakták le és 1768-ra lett kész.
A település arculatát a dombra épített templom határozza meg.
Mélykút 2009-ben kapott városi rangot.
Közel van a népszerű nyaralóhely Kunfehértó, kényelmesen elérhető Kiskunhalas, Baja, de nincs messze Szeged és Szabadka sem.
A városhoz több híres ember is köthető. Fenyő Miksa kritikus, szerkesztő, Szvetnik Joachim restaurátor és ötvös, Belányi József reklámszövegíró, költő és Vörös László egyetemi oktató.
Látnivalók
Római katolikus plébánia
Székelykapu
Posta
Városháza
Park a város központjában
1848-as emlékmű
Szvetnik Joachim emléktábla
