Kiskunhalas

Kiskunhalas Bács-Kiskun megyében, a Homokhátságon helyezkedik el.

Megközelíthető az M5-ös autópályáról, az 53-as és az 55-ös főútról gépkocsival és távolsági busszal, valamint vasúton, a Budapest-Belgrád vasútvonalon.

A város kezdetben mocsaras vidék volt. A régészeti feltárások során újkőkori, avar, kelta és szarmata nyomokat is találtak.

A temető mellett a honfoglaló magyarok temetőjét találták meg.

A mai város területén sok templom épült.

A tatárjárás során a lakosság száma megfogyatkozott, azonban az újonnan betelepült kunok segítettek a település felvirágoztatásában.

Nevét először a 14. században említik hivatalos iratok, ebben az időben vásár és búcsújáró városként szerepelt. 1408-ban Luxemburgi Zsigmond is járt itt.

A monda szerint Kinizsi Pál itt verte szét a Fekete sereget.

A török időkben többször elpusztult, a 17. században újratelepítették.

A Rákóczi-szabadságharc egyik legborzasztóbb csatája itt zajlott 1703-ban.

A Habsburgok eladták a Német Lovagrendnek, melyet az itt élők megalázónak és elfogadhatatlannak éreztek, kezdeményezéseket tettek az önmegváltásra, mely sikeres volt és 1745-ben Mária Terézia ellenjegyezte a redemptió dokumentumát.

A 18. századtól folyamatos betelepítések voltak a városban, római katolikusok, evangélikusok, izraeliták, cigányok, görögök telepedtek meg itt.

Új városrészek keletkeztek, a földkérdés egyre nagyobb probléma lett.

A 19. században az első polgármester dr. Vári Szabó István jogász volt és a kapitalista gazdálkodás vált jellemzővé. Bankok, nagyvállalkozások kezdték meg tevékenységüket.

Az első világháború mély sebeket ejtett a városon, a két világháború között pedig nagy visszaesés volt tapasztalható.

A lassú növekedés hamar megindult, 1929-ben megyei város lett.

A második világháborúban nagyon sok embert veszítettek el és a háború után a szovjet megszállás is jelentős károkat okozott.

Iparosítása a ’70-es években volt jelentős, a kőolaj és földgázlelőhelyek is nagyban hozzájárultak a város fejlődéséhez.

A 2000-es évek második felében a gazdasági válság következtében több nagy gyár is bezárta kapuit, munkahelyek szűntek meg.

A város, ha nehezen is, de kiheverte és újból a fejlődés útjára lépett.

Kiskunhalast világhírűvé tette a csipkevarrás, a Csipkemúzeum számos hazai és külföldi látogatót vonz a városba.

A város ma már közkedvelt üdülőhely, kedvelt turista célpont.

Termálfürdője egész évben várja pihenni, feltöltődni vágyó vendégeit.

Wellness, szépségápolás, gyógyászati kezelések, szauna, masszázs, szolárium, úszómedencék segítik a vendégek regenerálódását.

Ezen kívül lovasiskola, horgászás, múzeumok, kiállítások és számos program, rendezvény várja a látogatókat.

A Sóstó Parkerő a helybéliek kedvelt kirándulóhelye, a tó a horgászok paradicsoma.

Kiskunhalashoz számos híresség köthető, többek között Bibó Gedeon orvos, Édes Gergely református lelkész, költő, Latabár Endre színész, Gyárfás István jogász, történész, Miklósa Erika operaénekes, Szávay István politikus, Tápai Szabina kézilabdázó, Szávay Ágnes teniszező, Berki Viola grafikus, Zelei Miklós költő, újságíró, Földes László (Hobo) és édesapja, és sokan mások.

Látnivalók

Városháza

Végh-kúria

Tájház

Szélmalom

Halas Galéria

Thorma János Múzeum

Alvárosi Római katolikus templom

Református templom

Zsinagóga

Csillagvizsgáló

Vadászati trófeák gyűjteménye