Répáshuta
Répáshuta Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, gyönyörű környezetben, a Bükki Nemzeti Park területén, a Bükk lejtőjén helyezkedik el.
Megközelíthető Miskolc felől a 3-as főútról, Eger felől a 25-ös útról gépkocsival és autóbusszal.
A település nem tekint vissza több évszázados múltra, alig több mint 200 éves.
Nevét - Ila Bálint történész véleménye alapján - abból eredeztetik, hogy a kiirtott erdők helyére a lakosok takarmányrépát ültettek.
Répáshuta bár fiatal település, de környéke a jégkorszak utolsó szakaszában már lakott volt.
A hegység patakvölgyei kereskedelmi és katonai útvonalak voltak.
A mezőgazdaság számára kedvezőtlen talaj, a hűvös időjárás nem volt vonzó a letelepedésre.
Az első lakosok csak a 18. században települtek ide.
A megélhetést az erdő fái adták, a fakitermelés volt az elsődleges megélhetési forrás.
A 18. században a kincstári erdők hasznosítása került előtérbe. Ezzel egyidőben honosodott meg az üveggyártás a faszén és a mészégetés.
Ennek köszönhetően a 18. század elején megkezdte működését az első bükki üveghuta. A 18. század végén megnövelték az üveghuták számát. A Bükk Répás erdőrészén is ekkor kezdődött meg a fakitermelés. Több üvegkészítő költözött ide Kőhuta és Hutabércről, ekkor lett a település neve Répáshuta.
Az első telepesek Morvaországból, Szepességből, Gömör és Zólyom megyéből, Csetnekről jöttek ide.
Az üveghuták környékén lakók száma egyre bővült.
A 20. században megszűnt az üveggyártás, de az itt élők életmódja és hagyományos tevékenységi formái megmaradtak.
Továbbra is az erdő volt a legfőbb megélhetési forrás, talaja nem volt alkalmas önellátásra, az erdőből nyert termékeket cserélték be gabonára, élelmiszerekre. Jelentős bevételt biztosított a mészégetés is.
A II. világháború után jelentősen megváltozott itt az élet, megnyílt az út a fejlődés felé.
Iskolát bővítettek, kultúrház épült, több közintézmény létesült.
A villany bevezetése új lehetőségeket biztosított a falunak.
Mozi, rádió, TV működött. Egyre többen építkeztek, ezzel megváltozott a falu képe is. Emelkedett az életszínvonal, javult az infrastruktúra szabadidőpark került kialakításra.
A gyönyörű környezet vonzza a turistákat.
Kirándulni, sportolni vágyóknak és mindazoknak akik szeretik a természetet kiváló kikapcsolódási helyszín.
Sok túraútvonal, tanösvény várja a természetjárókat. Kőbalta Tanösvény, a Tárnics Tanösvény, a Rejteki Természetismereti Tanösvény, Pénz-pataki víznyelőbarlang nyújt teljes kikapcsolódást.
A Bükk-fennsíkon a hegyi rétek csodálatos látványban részesítik a látogatót.
A túrázókat nemcsak a festői táj, hanem a híres lipicai ménes látványa is elkápráztatja.
Télen sípálya, szánkópálya fogadja az érdeklődőket.
Környéke is sok érdekes látnivalót kínál.
Bánkúton a síparadicsom, Bogácson a termálfürdő, Borsodgeszten a sóbarlang, Bükkábrányban az arborétum, Lillafüreden a Szent István és a Szent Anna barlang, a Hámori-tó és a kisvasút mind maradandó élményt nyújtó látványosságok.
Mára kedvelt turistacélponttá vált. A településen és környékén kényelmes szálláshelyek, barátságos vendégházak, hangulatos vendéglátó egységek várják a turistákat, gyönyörű környezetben.
Szlovák gyökereit máig őrzi.
Látnivalók
Balla barlang
Tájház
Tanösvények
Sípálya
