Budapest XIV. kerület
A pesti oldalon található, történelmi neve Zugló. 1935 óta létezik. Nagy kiterjedésű zöldövezete van, többek között a Városliget is. Budapest közepén található. Hajdan itt volt a Rákos mezeje, amely egy lakatlan vidék volt a középkorban. Itt tartották egykoron az országgyűléseket és itt lett kormányzó Hunyadi János is 1445-ben. A Rákos-patak mellett rákászok, a Városliget területén vadászok tanyáztak. A város a korábban I. Lipót engedélyével kivágott fák – építkezéshez használt – pótlására újra fásíttatta a vidéket, főleg fűzfák ültetésével. 1842-ben kezdték el a Hermina kápolna építését. A Herminamezőt s vele Zugló történetét is ettől a naptól számítjuk. A terület kopár sivatagból lassan kultúrterületté és településhellyé vált. A XIX. század elején épültek az első villák. A Városliget a millenniumi ünnepségek alkalmára épült, 1906-ban épült fel a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum. Megépült a híres Vajdahunyad vára és a Hősök tere. A századforduló előtt elkészült a Millenniumi Földalatti Vasút egy szakasza is. A II. Világháború után több lakótelep épült. (Pl. a Füredi úti, Kerepesi úti, Nagy Lajos király úti, Kacsóh Pongrác úti.) 1980-ban Zuglóban nyitották meg a Sugár Áruházat.
Városrészei: Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget. Legnagyobb terei: Bosnyák tér, Örs vezér tér, Hősök tere.
Nagyobb múzeumok, kulturális színhelyek: Fővárosi Állat- és Növénykert, Főváros Nagycirkusz, Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok, Vajdahunyad vára, Közlekedési Múzeum, Magyar Állami Földtani Intézet, Magyar Vasúttörténeti Park, Puskás Ferenc Stadion, Papp László Budapest Sportaréna, Városligeti Műjégpálya, Nemzeti Sportcsarnok, Széchenyi Fürdő,.
A kerületben több iskola, főiskola és felsőoktatási intézmény működik.
Híres zuglóiak: Babits Mihály, Deák Ferenc, Hamvas Béla, József Attila, Karinthy Frigyes, Latabár Kálmán, Müller Péter, Szép Ernő, Puskás Ferenc, Nagy László, Tóht Árpád, Zelk Zoltán, Zenthe Ferenc.
Hősök tere és a Milleniumi Emlékmű: a világörökség része. Magyarország egyik legnagyobb és legszebb tere, turisták millióit vonzza. 1894-ben itt egy Gloriette-ivókút állt, melyet Ybl Miklós tervezett. A tér az Andrássy út végén található. A kutat ma a Hősök tere emlékműve mögött egy fémlap védi. 1895-ben tervezték el, hogy a kút helyén egy milleniumi emlékművet emelnek. A monumentális mű a magyarság nagyságát, ezeréves államiságát jelképezte. 1932 óta nevezik Hősök terének. A téren található szobrok: középen a Millenniumi Emlékmű, az oszlop tetején Gábriel arkangyallal, a talapzaton Árpád fejedelemmel az élen. Mellette balra (Hátulról előre) Tétény, Ond, Kond. Mellette jobbra (hátulról előre) Tas, Huba, Előd. Bal oldali oszlopcsarnokában lévő hírességek: Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos. Az oszlopcsarnok tetején az Andrássy út felé néz a Munka és Jólét szobra, a másik végén pedig a Háború lovaskocsija. Hunyadi János, Mátyás király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos. Az oszlopcsarnok tetején az Andrássy út felé a Tudás és Dicsőség szobra, a másik végén a Háborúval szemben pedig a Béke lovaskocsija áll.
Fővárosi Nagycirkusz: 1896-ban nyílt meg az Ősbudavára mulató, majd 1904-ben a régi cirkusz. A II. Világháború után kezdte meg újra működését. Többször átalakították és újranyitották.
Fővárosi Állat-és Növénykert: Magyarország legrégebbi és legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje. 1986 óta természetvédelmi terület. 1866-ban nyitotta meg kapuit. Célkitűzései közé tartozik a kulturális örökség védelme és gazdagítása is. Épületei közül kiemelhető a makiház, mókusház, elefántház, norvég ház, pálmaház, szarvasház, Dél-Amerika ház i. Láthatók itt pápaszemes pingvinek, krokodilok, viperák, ritka halfajok, mudi, szenes teknős is, valamint dámgazellák, varánuszok, orrszarvúk és elefántok is. Növényvilága is gazdag: a japán díszcseresznyétől, a banánon, szágópálmán át több egzotikus és ritka egyed is megtalálható itt.
Vajdahunyad Vára: a Városligeti tavon található, 4 hídról közelíthető meg. Több épületcsoportból áll, ezek a román-kori épületcsoport a kerengővel, a gótikus épületcsoport a Nyebojsza-toronnyal és a Hunyadi-loggiákkal, a reneszánsz-barokk épületcsoport pedig a Katalin-bástyatoronnyal és a Francia-toronnyal. A vár területén több köztéri szobor is látható, egyik leghíresebb Anonymus szobra. Érdemes megnézni a Jáki-kápolnát is. A terület csodálatos környezetben fekszik, körülötte tó található, mely csónakázásra alkalmas. A várban található a Mezőgazdasági Múzeum is.
Szépművészeti Múzeum: épülete a Hősök tere műemlék együttesének része. Gyűjteményeiben, melyek az európai képzőművészet minden korszakába bepillantást engednek, a leghíresebb művészek alkotásai is megtalálhatók, műtárgyainak száma túlhaladja a százezret. Gyűjteményei még: egyiptomi gyűjtemények, antik régiségek, régi képtár, grafikai gyűjtemény, Vasarely-múzeum, stb.
Vasúttörténeti Park: 2000-ben nyitotta meg kapuit. A járműállomány az 1870-es évektől napjainkig mutatja be a vasút fejlődését. 2006 óta működik kertivasút is. A Vasúttörténeti Park legnagyobb rendezvénye a 2001 óta megrendezésre kerülő gőzmozdony „Grand Prix” is. Látható itt terepasztal, kipróbálható a mozdonyvezetés, akár szimulátoron is.
Műcsarnok: a budapesti Hősök terén található. 1895-96-ra, a honfoglalás 1000 éves évfordulójának ünnepségeire készült el, Schickedanz Albert tervezte. Az épület bazilikális alaprajzú, stílusa eklektikus, neoklasszicista. A Műcsarnok termeiben hazai és külföldi képzőművészek reprezentatív alkotásait mutatják be.
